Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XII. Fejezet. Holoczén képzödmények
A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö a halászháztól délnek tartó és a révészháztól a révig durva kavicsból álló gátak kísérik egy darabig a víz szélét. E gátak nem egyesülnek és a révközi tó tőzeges talaja a Balaton vízszélével közlekedik. A másik alakú turzás Balatonberény és Vörs között a Kis-Balaton és a keszthely-balatonberényi Balatonrész között van. Elmosódott rendetlen kavicsgátjai a fenéki hídig nyomulnak befelé a Balaton medenczéjébe. Szemközt a zalai oldalon kismértékű domborodás utánozza a tihanyi révközi lapályt. Egymást keresztező konvergens áramlások építették föl a alakú turzásokat. A turzások viszonylagos korát megállapítani nem könnyű feladat. Már szóltam volt arról, hogy a zalai part magasabb kavicsgátjai Alsóörsön, a Kereked-öbölben, Akaiin, a szentmihályi kápolnadomb alatt régibbek a víz széléhez közelebb fekvőknél. Még biztosabban mondhatom a somogyi parton egyenes irányban végigvonuló turzásnál régibbeknek a somogyi berkek belső szélein felismert sarkantyúalakú turzásgátakat. A Szántódpuszta közelében, Kőröshegy alatt és Balatonlellén talált prehisztorikus edénytöredékek azonban valami igen nagy korkülönbséget a belső és külső a* ' j ' .•••••.-••.- Csatorna fenék 285. ábra. A turzás keresztmetszete a Balatonszemestől nyugatra fekvő Illa. számú déli vasúti őrház melletti frissen ásott csatornában (1912. V. 26.). Mérték 1 : 150. a, kékesszürke finomszemű homok, 6, 0'20—0'30 m. vastagságú tőzeges lápföld, c álréteges, aprókavicsos durvább homok, egy közbülső sötét rétegecskével, amely a turzás megett levő futóhomok felhalmozódásnak nyugalmi időközét jelöli, d—d vízszintes aprókavicsos szint, amely a régibb turzásnak vízzel való elárasztásából és vízszintes lenyesetéséből keletkezett a Balaton vízszínének időközbeni magasabb állása idejében, b 3—b 3 a jelenlegi tőzegláp és réti föld felemelkedése a berekből és a Balaton vízszéléről. turzások között nem hirdetnek. Az egyenes partmelletti nagy turzást, amelyet a déli vasút és az országút végig követ, a vízszélhez közelébb fekvő részében fiatalabbnak vehetjük, mint belső részeit. Ezt a következtetést a siófok—mocsoládi vasútvonal 1. számú őrházánál a vasúti anyagárokban felásott római zsilip igazolja. Ebből a leletből egyszersmind az is kiderül, hogy a Balaton siófoki partján a rómaiak ottléte óta, tehát 1500—1600 év óta nagy változás nem történt. A turzások belsejéről, rétegzésükről alig van megfelelő adatom. Kútfúrásokból, csatornaásásokból azt ismertem fel, hogy az 1—3 m. magasságú somogyi turzások alatt tőzeges sás és nádgyökerekkel teli homokos agyagréteg terül el a Balaton víztükre alatt. A somogyi turzások felhalmozódásában a szélnek is jelentékeny szerepe van. Zamárdi, Balatonlelle és Mária-telep környékén futóhomokkal játszik a szél. A turzások megett tőzegtelepek vannak, amelyek a Balatontól elrekesztett vízben keletkeztek és néhol a turzás alá merülnek; többnyire azonban sötét réti földbe átmenve a turzásokra felemelkednek. Tanulságos átmenettel szolgált a Szemes—Balatonlelle között levő Berek lecsapoló csatorna leásása a déli vasút 11 l/a. számú őrháza mellett (285. ábra). Ebben a fel-
