Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XII. Fejezet. Holoczén képzödmények
512 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö 271. ábra. Gömbölyű kvarczitgörgetegből kiköszörült lapok egy sümegvidéki éles kavicson. Az eredeti nagyság 4/ 3-ában. vármegyei idősebb rétegek alkotta magaslatokig. A veszprémi mezőföldön most is átlagban 200 m. t. sz. feletti síkság szomszédos a Balatonnal, amely ebbe a szelíden délnek a Nagy-Alföld felé lejtő fensíkba 70—56 m.-el hirtelen mélyed bele. Nyugat felé a Balaton körül 200 méterből 290— 300 m.-ig emelkedik a pannoniai-pontusi rétegek felszíne és ezzel a magassággal megy át Zala vármegyébe: ahonnét Vas vármegye felé fokozatosan emelkedik és a gráczi öböl szélén 450—500 m. magasságokat ér el. Ezt a térszínt a pannoniaipontusi nagy tóság kitöltése és felszáradása után ennek feneke szín, amely Öskü, Hajmáskér, Kádárta és Sóly körül a veszprémi Séd jobboldali kopár dolomitplatóján és a balatonfüredi Nagymezőn (249. ábra a 490. oldalon) elterül, csakis a jelenkori szelek szüleménye volna. A szél látható munkája inkább pusztításban, mint felépítésben nyilvánul. A Balaton partjainak alakulása. A pannoniai-pontusi és a pleisztoczénkori képződmények leírásai közben bizonyítgattam, hogy a legutolsó nagy állóvízi vagyis a pannoniai-pontusi lerakodások a Balatonfel vidék aljától összefüggő táblaként terjedtek a Balaton medenczéjének kialakulása előtt a somogyi dombvidéken át a tolna- és baranya272. ábra. Sötét kemény kvarczos agyagpalából keletkezett éles kavics a sümegi Haraszt pannoniai-pontusi poligén kavicsából. Az eredeti nagyság fele. *
