Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XII. Fejezet. Holoczén képzödmények

A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö konglomerátoknak meszes czementjét, aminek következtében azután csak a kovás anyagú görgetegek maradtak meg, amelyekről a széltől űzött homok lapokat és éleket csiszolt le? Már fent rámutattam,

1 hogy Badacsonytomaj, Gyulakeszi, Haláp, 266. ábra. Pannoniai-pontusi homokkőtáblák széikimarta barázdákkal és fénylő felszínnel. AjKisapáti melletti vasúti árokban. Eredeti nagyságban. Sáska, Nyirád. Gyepükaján, Sümeg és Lesenczeistvánd környékén 100—160 m. vastag pannoniai-pontusi korú iszap és homok távolíttatott el a bazalt-takaróktól nem védett helyekről. Itt van helyén bizonyítgatnom, hogy ezt az eltakarítást a szél végezte. 267. ábra. Bazaltból való, szélhajtotta homoktól köszörült éles kő. A Kisapáti alatti vasúti árokból. Az eredeti nagyság 1/

5-a. A Keszthelyi hegység és a Balatonfelvidék nyugati lejtője között a pannoniaipontusi rétegek felszíne valamikor kb. 290 m. t. sz. feletti magasságig emelkedő fenn1 V. ö. fenn a. 369—371. oldalon mondottakkal.