Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények

A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö padkáján sincsen lösz; csak a szőlők felső szegélyén vonul végig egy löszcsík és a hegysarkok orrain maradt belőle valami. A balatonmenti pontnsi kőszínlő kopársága, köves mezői és kavicsfoszlányai a sivatagokra emlékeztető képeket tárnak elénkbe. A balatonfüredi Nagymező (249. ábra), a Balatonudvari, Akaii és a Zánka környéki Murvásmezők, a Sáska (250. ábra), Haláp és Tapolcza körüli dolomitsivatagok a szél pusztító munkájának olyan példáit tárják elénkbe, amelyekhez hasonlókat Középeurópában egyebütt nem láttam. Hogy a lösz csak az uralkodó szél árnyékában maradt meg, azt kis részletekben is szépen láthatjuk, ú. m. : Tihany-félszigeten, a Szigligeti-dombokon és a Kenesei-partok mélyedéseiben; mindenütt a délnek néző lejtőkön. 250. ábra. Sivatagképű, to-dolomitból álló hegyoldal. Sáskától északra a Dobos-erdő nyugati oldalán. A lösznek ezt a szerepét a Somogyi-dombvidéken is észrevettem. A Balatonra néző somogyi lejtőkön kevés és vékony lösz van, az is inkább homokos lösz vagy löszhomok; a somogyi hegyhátak délnek lejtődző lapjain azonban csakhamar 8—10 m.-re vastagszik. A Jaba, Koppány és Kaposvölgy északkelet felé tartó völgyeiben mindenütt asszimmetrikus völgymetszetek vannak ; a baloldali, délnek tekintő lankás lejtők vastagon vannak löszszel fedve; az északnak forduló jobb parton ellenben meredek rézsűk emelkednek. Partrogy ások (146. ábra a 315. oldalon), csúszások teszik egyenetlenné ezeket a hegyoldalakat, amelyeken a pannoniai-pontusi rétegekigen sok helyen kibukkannak a löszfoszlányok között. Egyéb tényezőkön kívül az északi és az északnyugati uralkodó szelek okozták a somogyi nagy völgyek asszimmetriás kialakulását is. Ezek a szelek délnek nyomják a völgyek patakjait, amelyek nagy esőzések és hóolvadás idején egész szélességben elöntik a völgyek síkságát; ilyenkor a széltől hajtott áradás hullámai alámossák a jobbparti, déli lejtőket.