Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények

486 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö futóhomok ékelődik buczkás garmadák alakjában a 290—280 közötti magaslatok közé. Gamás és Somogyvár között is, a 250 m. t. sz. feletti fensík vékony lösztakarója alatt, sárga homok van. A 254 m. t. sz. feletti Vatya-hegyen gyűjtött homok 0'05 mm. szemnagyságú anyagában, kis csillámpikkelyeket, nagyobb koptatott kvarcz-, mészkő- és fillit-szemeket, csiga- és kagylótöredékeket találtam; futóhomok típusa van, mert nem poros. Szőllősgyörökön, Mernyén a löszt fokozatosan átmenőnek láttam az alatta fekvő agyagos, vízszintesen leveles homokon át a futóhomokba. Édesvízi mészkőlapokat avagy sűrűn egymáshoz tapadt mészkonkrécziókat láttam Balatonföldvár felett a Lucstető 217 m. magas teteje körül; a tabi Csabai hegyen, Kisbáron a Bári-hegyen, a mocsoládi vasúti állomás közelében. Mindezek, azt vélem, szorosan a Iköszhöz pacsolódnak és attól elkülöníthető szintet nem képviselnek. v> 247. ábra. Mélyebb és magasabb pleisztoczénkorú homok és lösz diszkordáns egymásrafekvése Kaposváron a Donrierváros Sétatér-utczájában. A somogyi dombvidék északkeleti aljában azonban ismét fellép az aprókavicsos homok és a Sióvölgy mellékén nagy elterjedése van. Hasonlóképen mint Szőllősgyörök és Szemes között, Balatonföldvár, Zamárdi és Felsőnyék között a zeg-zugos somogyi lejtőkről és ezeknek völgyeiből, úgymint: a Kőröshegyi, Szántódi, Endrédi rövidebb völgyekből és a Jaba-Kiskoppány hosszabb völgyeiből aprókavicsos homok ereszkedik le a Sió mellékére. Kőröshegyen a vágóhídnál kb. 123 m. t. sz. feletti magasságban bőven van aprókavicsos mészczementtel összefoglalt homok; Balatonföldvár nyaralótelepen aprókavicsos homokon jár az út. Siófokon a káptalan magtára egy kb. 6 m. magas aprókavicsos, agyagos homokdombon épült, amelyből homokot hordanak. Lithoglyphus-csiga van ebben a homokban. Azt hiszem, hogy a Balaton körül nem mindenütt van a lösz alatt olyan homok, amelyet mint eredeti alsó pleisztoczén vagy felső plioczénkorú homokképződményt lehet megnevezni. Kétségtelen, hogy nem egy helyen pannoniai-pontusi korú homokot takar a lösz. Ezekben az esetekben is azonban a felső plioczén vagy alsó pleisztoczénidőben szárazföldi folyamatok: kifúvás, denudáczió, árkok bevágása érintet-