Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
A Balaton környékének geologiai képződményei. 467 nagyobb völgy nyílásából szegletes, nehéz kőtörmelék, amely kizárólag az illető völgyek alapkőzetéből való, terül szét. Ez a kőtörmelék a Balaton vízszélét csak Keszthely vidékén éri el; rendesen a Balaton vízmarásától alakított 5—6 m. magas part magaslatán végződik, ahonnét a későbbi patakfolyások szállították le átmosott anyagát a Balatonba és ott a köves vízszélét támasztották a fürdőzők kellemetlenségére. Vagy pedig az alámosott partról lezuhant törmelék került a vízbe. Fűzfőpuszta és Balatonalmádi között két törínelékkúp van. Fűzfőnél a Romluit (Római kút) felöl jövő árok nyílásában és a Vörösberényen a róm. kath. templomnál 140 m. t. sz. feletti magasságban vannak e törmelékkúpoknak csúcsai. Mind a kettőbe a patak bemélyedett Szétterülő homlokaik a Balaton magas partján mintegy 120 m. t. sz. f. magasságban végződnek. Balatonalmádin azonban a vörösberényi Malomvölgy jobboldali törmelékkúpja a villák között 110 m.-re száll alá. Sajátságos, hogy a Lovasi hosszú völgy előtt nincs törmelékkúp. Csopakon a Nosztori völgyből lejövő törmelékkúp csúcsa 160 m. t. f. magasságban van. A patak a közbeeső vékony pannoniaipontusi rétegeken át a triászkori alaphegységig metszette be magát a törmeléktakaróba, amelynek két csíkja a Csopaki árok alsó folyását Balatonkövesdig kíséri. Balatonkövesden 1896-ban NAGY SÁNDOR gazda udvarán kútásáskor 8 ölnyi (?) mélységben érték el a kavicstakaró alját. 2 V 2 öl mélységben szegletes mészkő-murva közt morzsalékos, széthulló elefántagyartöredékeket találtak. A törmeléknek ez a nagy vastagsága azt bizonyítja, hogy a csopaki patak a szegletes törmelék lerakodása előtt is már mély árkot vágott és abban folyt le délkeletnek, a csopaki vasúti megálló irányába. Utóbb a patak ezt az árkot egészen kitöltötte és nyugat felé vévén útját, Balatonkövesden a werfeni rétegek és a permi veres homokkő közötti mély árokba vágta be útját. Balatonarácson szintén 160 m. magasságban van a kavicstakaró csúcsa. Az Arácsi-séd, miként a Nosztori víz is Csopakon kettészeli az ő régi törmelékkúpját (241. és 242. ábra), amely elmosódott terraszként kétfelől kíséri a patakot (244. ábra). A jobboldalon a Balatonfüred fürdőre vezető országút Balatonarács vasúti megállóig durva patakhordalékon jár (248. ábra), amely 140 m. t. sz. f. magasságban pannoniai-pontusi agyagon végződik. A gróf EszTERHÁZY-féle téglavető 29*
