Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
463 Szemesen a villatelep 15—20 m. magas partoldalán (152. ábra a 319. oldalon) a fokszabadi Sáfránkerttel megegyező rétegegymásutánság van. A réteges aprókavicsos lösz alatt a Balaton színe felett kb. 6 méterrel itt is mészszel bekérgezett aprókavics fekszik, amelyet vékony tőzeges réteg választ el a lösztől. A balatonlellei (153. ábra a 319. oldalon) és a boglári (237. ábra) téglavetőkben szintén megvannak ennek az aprókavicsos lösz alatti rétegnek nyomai és csigamaradványok különösen a Lithoglyphus töredékei rövid keresés után, mindig találhatók ebben a rétegben. 1912 május havában újra meglátogattam a boglári téglaházat, amely ekkorra már téglagyárrá fejlődött. A boglári Kopaszhegy bazalttufaoldalától mintegy 75— 80 m.-nyire kelet felé a Balaton régi partfalában ásták be a téglaház gödrét. (238. ábra.) A Balaton melletti síkságnak mintegy 108—109 m. tengerszín feletti magasságától a téglaházi part 6'50 m. magas. Kelet felé kb. 1 km. távolságra Balatonlelle község Kishegyi-szőlőhegyéről a Balatonnak tartó völgynyílás Uszó nevű berkében lapul le a part. A téglaházi leásásban legalul sárga és szürke, pannoniai-pontusi homok van 2 m. vastagon feltárva. Felette a leásás nyugoti sarkán a felügyelő háza megett 0T5 m. vastag, sárga agyagos homok temérdek apró csigahéjat és valamivel kevesebb kagylóhéjat tartalmaz. Kelet felé a molluszkumok csakhamar megritkulnak és a téglavető gödrének közepén túl már csak egyes lithoglyphus-okat szedhetünk. 3'40 m. vastagon sárga réteges lösz van feltárva, amelyet közepetájt ugyancsak a leásás nyugati részében 6 cm. vastag sötét, csaknem fekete hullámos fekvésű agyag választ ketté. Az agyagrétegecskén borsó-, mogyorónagyságú apró kavics van elszórva. Kelet felé a sötét közbülső rész kiékelődik és a réteges, homokos lösz az elvékonyodó homokon lehajlik a Balaton síkjáig. A berek mellett szürkén erezett sárga agyagos homok van, Helix, Succinea apró Planorbishéj-maradványokkal és faszéndarabkákkal. A partot felül 0'80—l'Om. vastagon barna homokos agyagos termőföld takarja. Ebben a régi sírhelyek neolith-cserepekkel a löszbe is leérnek. A pannoniai-pontusi homokon fekvő vékony csigás réteg egészen olyan jellegű, mint a jelenlegi tavi csigafelhalmozódások a Balaton védettebb öbleinek vízszélén. Körülbelül 5'50—6'0 m. magasan a Balaton középvize felett van az alsó pleisztoczénkori boglári csigatelep; 15 cm. vastag homokrétegéből elhozott agyagból KORMOS TIVADAR barátom egyelőre a következő faunát ismerte fel, amelylvel ezen a helyen konstatálva lett a Balaton régibb pleisztoczénkori vizszéle : 1. Helix pomatia L. 10. Succinea oblonga DRP. 2. Zonitoides nitida M ÜLL. 11. Pfeifferi DRP. 3. Punctum pygmaeum DRP. 12. „ putri s L. 4. Conulus fulvus MÜLL. 13. Limnus stagnalis L. 5. Vallonia pulchella MÜLL. 14. Limnaea ovata DRP. 6. Striatella striata MÜLL. 15. „ peregra MÜLL. 7. Sphyradium columella BENS. 16. „ truncatula MÜJ.L. 8. Helix (Tachea ) Vindobonensis F ÉR. 17. Planorbis marginatus MÜLL 9. Cionella rubrica MÜLL. 18. „ spinorbis Z. 237. ábra. A boglári Várhegytől keletre fekvő teirász szelvénye a téglavetőben. Mérték 1 . 600. a agyagos homok, b sötét mészkonkrécziós, aprókavicsos, homokos agyag, c rozsdafoltos, meszes lösz, d termőföld.
