Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
A Balaton környékének geologiai képződményei. 457 A 29-4—29'8 méter mélységből a fúrócsövön kiömlő víz 1910. X/29-én 11 C° volt. A zalaegerszegi törvényszéki fogház udvarán 71 m. mélységre fúrt kútnak vizét 1911 III/5-én 11'5 C°-nak mértem. Kaszaházán, Zalaegerszeg előhelyén, az Uj malomnál ásott korcsolyázótónál HAERTER ÁDÁM úr közlése szerint egy állandóan 15 C°-os hőmérsékletű forrás fakad. Természetesen a korcsolyázó tónak jegét nagyon bizonytalanná teszi. 10 méter mélységben a Zala ártere alatt, nézetem szerint, a völgyet környező fensíkokról lemosott kavics fekszik, amely a Zalának itt egykor legalább 10 méterrel mélyebb völgyében rakodott le. Ezt az 5'6 ÍO'I m. közötti réteget fenntartással vehetjük fiatalabb pleisztoczénkorúnak. A 10 m. alatti szürke homok és a 24 — 25 m. közötti viviparás-uniós telepek, amelyeket Bozsokon Zalaegerszegtől keletre, ahol 1860-ban 200 méterre fúrtak le szénkutatási czélból, hasonló mélységben értek el, már a pannoniai-pontusi rétegekhez tartoznak. A bozsoki fúrásból egy foraminiferás mészkő görgeteg került fel. Türjén, a premontreiek székháza körül 152 m. t. sz. feletti magasságban homokos, rozsdás kavics fekszik. A Zala völgy síkján fekvő vasúti állomástól a Türjei szőlőhegy tövéig terjed ez a kavics, észak felé Ötvös és Ukk felé egészen eltűnik. A türjei kavics a Baltavári erdő 180 m. t. sz. feletti 30 m.-rel magasabban fekvő kavicstakaróból származhatott le és itt a Zalavölgynek 27-2 km. széles baloldali terraszát fedi, 25- -28 méterrel a folyó ártere felett. Ez a kavicsterrász Kehidáig kíséri a Zalafolyó baloldalát, majd szélesebben mint Szentgróton és Kehida Kustály között,majd megkeskenyedve Zalaszentlászló vidékén. Szentgróton, a Polgárváros keleti szélén murvagödrök vannak a diónyi nagyságú félig szegletes kavicsban; 0'3—0'5 m. vastag homokos termőföld alatt 0'20 0'40 m. vastag, sárga löszféle meszes agyagot, ez alatt pedig 2 m. vastagságban a termelt kavicsot tárnák fel a gödrök. A kavics alatt sárgafoltos homok van. A szentgróti kavicsgödrökben a kavics zsákosán fekszik a löszféle takaró alatt (233. ábra). Kanyargó vízfolyások későbbi kitöltéseit latom ezekben a zsákos átmetszetekben. Türjétől Kehidáig a kavicsterrászt 20 km. hosszúságban követtem és rajta a következő magasságokat jegyeztem: Tűrje 152 m., Zalaszentgrót 144 m., Jankóházamajor 134 m., Zalaszentlászló 127 m.; Kustyán és Kehida körül a kavics a Zalavölgy árteréből már keveset emelkedik ki. A Zalavölgy ártere Türjén 125 m., Zalaszentgróton 118 m., Zalaszentlászlón 117 m. és Kehidán 116 m magasságban fekszik. A Zalavölgyben Kustyán alatt a Zalaapáti vasúti töltésig nem láttam kavicsot. A Tűrje—Szentgrót—Balatonszentgyörgy között vivő vasút Egerföld és Sármellék közötti bevágásaiban azonban tanulságos talajviszonyokat jegyeztem föl: Sármellék felett a 3*0 m. mély vasúti bevágás fent 0'8—1'80 m. vastagságú sötét, agyagos talajt vágott át (234. ábra.), amelynek alja gödrösen egyenetlen a régi vízfolyások medreivel. 4 233. ábra. A zalaszentgróti kavicsgödrök átmetszete. Mérték 1 : 100. a sárga homok, b homokos kavics (2 m.) Elephas primigenius zápfogakkal, c löszféle sárga föld (040 m.), d sötétbarna termőföld, A 0'30—0'50 m. mély kavicszsákok.
