Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
A Balaton környékének geologiai képződményei. 435 oldal fensíkjáig 5 km. hosszán 172 méterig esik. Itt vastagságát legföljeb 4 m.-re, szélességét a Mámai-hegyen legfeljebb 300 m.-re becsülöm A kavics közvetlenül a pannoniai-pontusi rétegek legtetején fekszik és egyenes irányban NNW— SSE irányt követ. A Fancséroldaltól délkelet felé a Balatonnak 10 km. széles kenese—balatonaligai öblének északnyugati sarka felett megszakad a kavics, azonban SSE-i irányban az öbölnek túlsó felén a Balatonfőkajár község határában fekvő Világos pusztán ott fekszik a folytatása. A balatonaligai vasúti állomástól Siófok felé eső első vasúti őrháznál 162 m. t. sz. f. magasságban van a kavics. A déli vasút meredeken lemetszette Világosnál a pontusi rétegekből álló partot; jól látni, hogy a 3—4 m. vastag aprókavicsos-homokos, dolomitból, mészkőből és kvarczból álló kavics, a pannoniai-pontusi rétegeken ül; kétfelőli elvékonyodását a lösz elfödi. A kavicstelepen murvabányák vannak, amelyekből rostálással nyerik az utak burkolásához használt kavicsot. Amíg a vörösberényi telepekben ökölnyi, sőt nagyobb kavicsok is vannak. Világos-pusztán a tyúktojás nagyságúak a legnagyobbak. Minthogy a világosi part ferdén metszi a telepet, szélessége a lemetszett magas partfalon 600—700 méter között van. Világos puszta gazdasági épületei és a balatonvilágosi villatelep között a szántóföldekben heverő kavicsok jelölik a kavicsmeder tovaterjedését a lösztakaró alatt. Majd egészen lösszel van elfödve és csak 2 1/ 2 kilométerre Világos pusztától, Enyingtől nyugatra az Öreghegyi szőlők megetti vápában van ismét feltárva. Itt körülbelül 150 méter magasságban terül el. Kavicsgödrökből rostálják itt is az utakra hordott murvát. Ezekben a 4 m. vastag lösz alatt 2 m. vastag, homokos, kvarczgörgeteges kavicsot láttam, amelynek felső határa a lösz alatt 10 cm. vastagságban, mésszel van konglomerátummá összeczementezve. A kavicsnak ez a kibukkanása, délkeleti irányban 7*4 km. távolságra esik a világosi magas partfaltól. 9 km.-el tovább haladva az eddigi, délkeleti, egyenes irányban, Városhídvég határában, a Péli malom körül a Siófolyó jobbján találkozunk ismét a kavicscsal. A 145 m. tengerszín feletti magasságú löszfensíkon, amely Ádánd és Városhídvég között észak felé a Sióvölgynek itt 101 m. tengerszín feletti magasságú völgy talpa felé lejt, a Péli-malom közelében van a Kavicsos-domb. A domb lejtőjének közepetáján kb. 126—128 m. tengerszín feletti magasságban löszből búvik elő a kavics. Az itteni kavicsgödrökből származnak azok a csontleletek, amelyek alapján a kavics korát meg lehetett határozni. Ezzel Vörösberénytől Városhídvégig 31'5 km. hosszúságban egy kavicsmedernek egykori folytonosságát kétségtelenül megállapítottnak tartom. A kavics ennek a hosszúságnak délkeleti végén 52 m.-rel fekszik mélyebben, mint a Papvásárihegyen, kilométerenkinti esése tehát 1*65 m., vagyis 0*00165, ami egy középesésű folyónak felel meg. Városhídvégtől tovább délkelet felé, nem láttam többé kavicskibűvást az ottani löszvidéken; hogy azonban Ozoráig nem egy helyen vágták meg az egykori, a löszkor előtti vízmosások a kavicsot, azt a Séd medrében több helyen kibukkanó kavicspadok bizonyítják. 1904 nyarán CHOLNOKY JENŐ és POJLÁK JÁNOS barátaimmal a Sión Ozoráig, alacsony víznél, végigladikázva, olyan helyeken láttam elég vastag kavicspadokat, amelyeken kétségtelen, hogy hajdani patakok a löszlerakodása előtt magasabb lejtőkről hordták le oda a kavicsot. Városhídvég nyugati részében is, kavics kerül fel a kútásásokból; Mezőkomárom felett, ahol a Sió völgyének alja pannoniai-pontusi agyagban van az Arányi-puszta felé emelkedő vízmosásban, a lösz alatt egv kavicspad látható. Városhídvég alatt a Kollát-major és a Felsőnyék 28*
