Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
A Balaton környékének geologiai képződményei. 431 bői all. Várpalotai! a dolomit-kavics fedte törmelékkúp a város alvégén kezdődik és a városban egyesülő három száraz patakmeder jobbján vastagabb kavicsrétegű, mint a baloldalon, ahol a pannóniai pontusi rétegek úgyszólván a felszínen vannak. A vasútvonal és a város déli része között a régi szénbányák aknáiban 11 —12 m. vastagságban láttam a kavicsot feltárva. Várpalotát elhagyva a Veszprém felé vezető országút mellett csakhamar vége szakad a szegletes dolomitkavicsnak és a szőlők alatt a bővizű Szélvölgyi forrás már kvarcz- és kvarczitgörgetegekből álló kavics alól fakad. Nem egészen világos, hogy a Várpalota alatti dolomitmurvás törmelékkúp, a Várpalotától délkeletre fekvő és a vasútról is jól látható édesvízi forrásmészkődombokkal, minő telepedési viszonyban van. A Várpalota körüli fensíkot 200—270 m. t. sz. f. átlagos magassagok között eltakaró edesvízi mészkő azonban a pannoniai-pontusi rétegeken nyugszik. 1 Ez a mészkő a törmelékkúpnak a tengerszín fölé 140—150 méternél magasabbra nem emelkedő dolomitkavicsánál idősebb; ebben a kavicsban az édesvízi mészkőből is vannak darabok. Azok az édesvízi dombok azonban, amelyek Várpalotától délkeletre a vasút melletti dolomitkavicsos völgyületből kiemelkednek, valószínűleg a törmelékkúp kavicsánál fiatalabb forráskúpok. A pleisztoczénkorú kavics a Sárrét északi szegélyén, közvetlenül a pannóniai pontusi rétegeken nyugszik és a Sárrét tőzegét hordja magán. Ezt bizonyitják legalább a LÁSZLÓ GÁBOR m. kir. geologus barátomtól megfúrt talajszelvények, amelyeket KORMOS TIVADAR közölt. 2 Azt az ideális szelvényt, amely KORMOS munkájának 6. oldalán a Sárrét szerkezetét ábrázolja, nem igazolhatom arra nézve, hogy a löszt a kavics feküjébe helyezi, vagyis azt a kavicsnál idősebbnek jelzi. Bárha a lösz a Sárrét medenczéjében alig mutatkozik, nyomai Csórnál és Inotánál mégis olyan helyzetben vannak, amelyek határozottan a törmelékkúp fölé helyezik ezt a képződményt. Figyelemreméltó az a kavics, amely Ősi község mellett, a Sárrét 110—111 m. tengerszín feletti magasságú, tőzeges rónaságából 15 — 16 méterrel kiemelkedő pannoniai-pontusi terraszon elhelyezkedik; az országút mellett a temetőnél levő kavicsgödrök kb. 120 m. tengerszín feletti magasságban tárják fel a kavicsot. A falutól nyugatra az útszéli kőkereszt közelében fekvő kavicsgödörben 1 — P30 m.-nyi vastag kavics alatt eongeriás pontusi agyag van. Ezt a szemközti Pétfürdő és peremartoni Újmajor vidéki törmelékkúpokhoz tartozónak sejtem. A törmelékkúpok felfogásom szerint eredetileg Ősiig terjedtek és a Sárrét tőzeges medenczéje a törmelékkúpokra keresztben, a kavics lerakodása után, szakadt he. Ennélfogva a tőzeget a törmelékkúpok kavicstakaróinál fiatalabbaknak tekintem és a löszt, amely csak nvomokban van a Sárrét kerületén, a tőzeggel egykorúnak. A Sárrét nyugati peremén, Pét fürdőcske körül, az eddigiektől merőben különböző kavics fekszik. Ez a Balatonfelvidék veszprémi fensíkját fedi; északra 170 m.-nyi t. sz. f. magasságig emelkedik a Péti-erdőben, a Péti-szőlőben és a Peremartonierdőben szintén ebben a magasságban van. A Péti-szőlők mellett, az Ösküre vezető út magaslatán és a Peremartoni-erdő szélén, a kavics feküjében 125 m. tengerszín feletti magasságban az a meszes agyag 1 Lásd fenn a 274. oldalon. 5 A fejérvármegyei Sárrét geologiai múltja és jelene 9. old. ; Paleontologiai függelék. IV. köt. VIII. közlemény.
