Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények

A Balaton környékének geologiai képződményei. 427 Rámutattam már előbb a vverfeni rétegek tárgyalása közben, hogy amit a régi felfogás sejtes rauchwacke néven irt le, az tulajdonképen gejzirtermészetű forráslerakodás. ' Ezekben fossziliákat nem találtam ; azonban egy nagyobb forrásmészkőtestben Balatonfüreden bőségesen vannak csigamaradványok. A fürdőtelep területének nyugati végén a Somogyi-féle birtoktagnak tóparti részében, az ártérből rögös édesvízi sziklák emelkednek és egy hektárnyi területen öregedő erdei fákkal vannak koronázva. Az innét származó csigamaradványok KORMOS TIVADAR barátom szíves meghatározásai szerint a következők : Euconulus fnlvus M

ÜLL. Vdllonia costata M

ÜLL. Vallonia pulchella M

ÜLL. Trichia cfr. sericea D

RAP. 222. ábra. Óriási pizolit édesvízi mészkőből Kádártáról. a) Külseje, b) keresztmetszete. Eredeti nagyságban. Pupilla muscorum L. Carychium minimum M

ÜLL. Chondrula tridens M

ÜLL. Gulnaria ovata D

RAP. Amphibina elegáns Risso. Lymnophysa palustris diluviana A

NDERE. Lucena oblonga D

RAP. Tropidi scus marginatus M

ÜLL. A szárazföldi és vízicsigáknak ezen szövetkezete azt bizonyítja, hogy a balatonfüredi édesvízi, pleisztoczénkorú mészkő már a Balaton vízszélén rakodott le és egykorú a siófok—fokszabadi Sárfánykert-dülő magas partjáról leírt legmagasabb balatoni lerakodásokkal. Az édesvízi mészkövek azonban, miként azt a megelőző fejezetben előadtam, a neogén időnek egész tartamán ismételve támadtak és a partokon fakadó források 1 Lásd fenn a 66. gidaion.