Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet

386 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 a vízmarások szintén nagyon élesek és a sümegi temetőnél lévő téglaházaknál is a mészkövet nagy kiterjedésben borítják. Ilyenek azok a mélyen kimart tömött krétamészkődarabok is, amelyek Sümeg Haraszt nevű legelőjének kavicsgödreiben gyakoriak. (213. ábra a 392. oldalon). Ezek a pannóniai vízmarások és kimart vízszéli kövek azért is jellemzők a pannoniai-pontusi partra, mert bennük fúrókagylók üregei és szivacscsatornák nincsenek. Az utóbbiak a mediterrán és eoczénkorbeli parti sziklák és kőtörmelékek jellemző tulajdonságai. A Balatonfelvidék balatonfüredi szakaszán azonban nemcsak a 135—140 méteres színlőn vannak pannoniai-pontusi parti üledékek, hanem egy valamivel mélyebben fekvő abráziós párkányon is találtam ilyeneket. A csopak—balatonkövesdi Kereked öböl vízszélén és vízvonala alatt kövekkel teli agyag és sárga homok váltakozása jelöli a mélyebb szinlőt. Balatonkövesden a Kőkoporsónak nevezett előfok tövében, sárga kvarczhomokkő terül el a Balaton vízszélén. Itt SCHRÉTER ZOLTÁN dr. szíves meghatározása szerint a következő kövületnyomokat gyűjtöttem : Limnocardinm sp. (cfr. Andrussowi LÖRENT.) Melanopsis impressa KRAUS var. Bonelli SISM. Melanopsis decollaia STOL. Alsóörsön a villatelep előtt hasonló homokkő a vízszintesen letarolt paleozoos tilliten fekszik. Ez a homokkő a pannoniai-pontusi rétegek vidékünkbeli mélyebb, parti régióbeli szintjéhez tartozik. Balatonarács és Csopak—Balatonkövesd között a Balaton zalai partjának talán legszebb öble, a Kereked fekszik. A csopaki és balatonkövesdi szőlők Bene és Berekhát nevű dűlői szépfekvésű villákkal környezik. A Nosztori völgyből lesiető bővizű patak, Horog-séd néven ömlik bele az öböl keleti sarkán. Köröskörül permi veres homokkő van, azonban az öbölnek mindakét sarkán, nyugaton a Kereked dűlőn, keleten a Küszöborr feletti Sóstódombon, meg a Kőkoporsódombon pannoniai-pontusi agyag és homok van sok szegletes kőtörmelékkel. Az öböl kerületén szintén végig lehet nyomozni a pannoniai-pontusi rétegek foszlányait (Lásd Balatonfüred geologiai térképét a munka végén). Figyelmes vizsgálódás meggyőzött engem arról, hogy az 1 km. széles és ugyanilyen mély Kereked-öbölnek medenczéjét a pannoniai-pontusi korú parti áramlás vájta ki és alkotta a Balatonarács és a Balatonkövesd alatti most szárazon levő melléköblözeteket, úgyszintén a Sóstónak teknőjét is. A parti örvénylő vízmosás létesítette ezeket az öblözeteket és a Balatonnak parti áramlása kicsin}' mértékben most is utánozza a plioczénkorú víz mozgását a Kereked-öbölben. A pannoniai-pontusi állóvíz partmelléki áramlásainak tulajdonítom a paloznaki öböl keletkezését is és a homoknak, aprókavicsnak, szegletes kavicsnak ottani keskeny parti zónáit. Nem egy helyen, például Balatonalmádin a községháza környékén, a vörösberényi ev. ref. templom mellett a veszprémi országút bevágásában ugyancsak durva törmelék van az alaphegységen (212. ábra). Hasonlót láttam a balatonfüredi templom megett a Nagymezőre felvezető úton ; továbbá az Aszófő—Balatonkisszőllős közötti út magaslatán, Balatonudvari és Akaii között, Szepezd közelében, Révfülöpön az Ecséri templomrom körül és sok más helyen. A törmelék majd breccsás, majd konglomerátos vagy pedig alig van összeczementezve. Balatonarácson a Péterhegy