Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
381 úgy festenek messziről.» 1 A kőtömbök Kővágóörs körül finomszemű, kemény kvarczhomokkőből, Szentbékáiián kovás, kvarczos czementű kvarczit konglemerátból állanak. A lenyalt símafelületű kőtömbök, 3—4 nv ! nagyságúak is vannak köztük, rendetlen összevisszaságban hevernek, azonban mégis egyenlő színben terülnek el. Számos helyen világosan látható, hogy az imént leírt finom kvarczhomokban vagy aprókavicsos homokban, miként óriási konkrécziók, ülnek a tömbök, amelyek körül a homokot kifútta a szél, minek következtében kibillentek az eredetileg vízszintes helyzetű óriási konkrécziós kőpadok és khaotikus rendetlenségbe kerültek. Kővágóörsön a helység délnyugati szélén, Szentbékáiián a Díszeinek vezető községi úton, a Kishegyestül tövében világosan látszik a kőtuskóknak telepedése a homok és aprókavics között. Szentbékáiián a r. kath. templom alatt arról is meg209. ábra. A kővágóörsi «Kőhát» homokkőtümbjei a helységtől keletre. győződhetik az ember, hogy a bazalttufa-erupcziók keresztülhajtottak a homokon és annak darabjait megpörkölték. 156-180 m. magasságban sorakoznak a kőtenger tuskói a Kállai medencze déli peremén és az őket kísérő vagy helyettesítő kvarczhomokkal együtt, permi- vagy triászkorú altalajon nyugszanak. Szentbékáiián és a Köveskálla-Zánka közti útmagaslaton, ahol 200 m. magasságban van ez a képződmény és durva, lazán széthulló görgetett kavicsból áll, azonban felső werfeni rétegfejeken nyugszik. Kékkúton és Salföldön 150 méternél nagyobb magasságot nem ér el és itt finomszeműbb mint egyebütt. Ugyanazt a kőtömbös homokot ismertem fel a Kékkút és Gyulakeszi közötti országúton, Bácspuszta mellett, ahol 160—170 m. magasságban durva anyaggal, a permi konglomeráton fekszik Kékkútnál jövet. Gyulakesz előtt pedig a „Papsapka1 BÁTORFI L. : Adatok Zalavármegye történetéhez. Nagykanizsa. III. köt.
