Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet

375 Azon az úton azonban, amely Kapolcs községből a Barátfa-erdőbe felvezet a 279 m.-es platóperem alatt a bazalt alatt vastagon van feltárva a vízszintes fekvésű, sok szegletes lapillit és tömérdek szegletes fődolomitot, ritkábban édesvízi mészkövet magába foglaló, erupcziós bazalttufa. A dolomit között ökölnyi darabok is vannak. A bazalttufa finom hamus részeit „Hupoka"-nak mondják a Kapolcsiak.

1 Minthogy a kavicsos kvarczhomok és ennek konglomerátpadjai Tapolcza körül és az Uzsa majornál — az előbbi helyen közvetlenül a sarmatiai mészkövön — a pannoniai-pontusi rétegek itteni legmélyebb részét képviselik; a feküjükben látott kapolcsi édesvízi mészkövet is a pannóniai rétegek mélyebb szintjébe kell helyeznünk; miként ezt már.BEUDANT, STÄCHE és BÖCKH J. is felismerték. Igazolja ezt VITÁLIS ISTVÁN adata,

2 amely szerint a Mázoskúton túl Ő a Monostorapáti felé vezető első árokban a Congeria ungula-caprae MÖNST. var. Haiavátsi VIT. töredékeit lelte, a Kapolcstól észak-nyugatra fekvő és a dörögdi malom közelében a Bondoróhegy felé húzódó árokból BÖCKH J. is gyűjtötte évekkel előbb ezt az alakot. Boncsostető Apátihegy oso 205. ábra. Szelvény a kapolcsi Egervölgyön keresztül a Bondora és a Boncsostető között. Mérték az alapra: 1 : 40000, a magasságokra: 1 : 16000 (1 : 25). mg

x Pannoniai-pontusi rétegek, agyag és homok, mg" édesvízi mészkő a Congeria urgiüa-caprae szintjéből, rg bazalttufa, a Pokollik körül olivinbombás bazalt töri át; ß a Bondoró és a Boncsostető bazaltját kupolaszerű, bombákkal teli későbbi lávaomlásoknak magyarázom, amelyek a Kapolcsi-erdő és a Monostorierdő idősebb bazaltfennsíkján törtek át. A Kapolcsivöl^y bevágódása az eredetileg összefüggő fennsíkot vágta kettc. Ezen lelőhelyek rétege a Mázoskúti édesvízi mészkő feküjébe esik és megegyezik a Szentgyörgyhegy északi lejtőjén ásott kutakból származó

2 Congeria ungula-caprae szintjével, amely szintén meszes czementű konglomeráton fekszik. Ismételt későbbi látogatásaim meggyőztek arról, hogy a Kapolcsi kovás édesvízi mészkő a pannoniai-pontusi komplexus mélyebb tagjába tartozik és a Nagyvázsonyi fensík magasan fekvő édesvízi mészkőtakarójánál, amely a pannoniai-pontusi rétegekre ráborul, jóval idősebb. Kezdetben én hajlandó voltam a Mázoskút körüli mészkövet mélyen lerogyott résznek tekinteni és eredeti helyét a Cseroldal-Barátfa-erdő bazaltfensíkjának peremén a bazalt és bazalttufa közvetlen feküjében 240 m. magasságban, 70 méterrel a Mázoskút felett kerestem.

3 1 Mert ha megütik a darabokat, tompán hupognak. 2 A balatonvidéki kecskekörmök és lelőhelyeik 33 old. ; Paleontologiai függelék. — A Balatonvidéki bazaltok 19. old. ; Geologiai függelék. 3 Lásd HALAVÁTS GYULA: A balatonvidéki pontusi korú rétegek faunája 22—33. old. Pal. függelék. IV. köt., II. közlemény és VITÁLIS 1ST.: A balatonvidéki bazaltok 121. és 133. old. Geologiai függelék.