Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet

367 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 Akárhonnan nézzük is* a Szentmihályi kápolna dombját, ez a két színlő élesen szembetűnik (201. ábra). [=

J I • • M Nádas és bereksár Turzás Tőzeg Pannoniai-pontusi korú Fő-dolomit dolonrit-breccsa 199. ábra. A Szentmihályi kápolna fő-dolomit sziklája szigetként emelkedik ki a Balaton tőzegberkes árteréből. Mérték : 1 : 2000 A kápolnadombtól a Vashegyi szőlők felé tartó metszet világítja meg ennek a dolomitszigetnek viszonyát a parti hegységhez. 200. ábra. Szelvény a Szentmihályi kápolnadomb és a Vashegyi dolomitlejtők között. Mérték: az alapra 1 : 12500, a magasságokra 1 : 6250. t/ Fő-dolomit, m™ pannoniai-pontusi rétegek. a

t tőzeg, dk" turzás. Nyilvánvalóan a plioczénkorú állóvíz partmelletti áramlása, amely Balatongyörök és Balatonedericsnél, a széles tapolczai öböl nyugati sarkán, erősen dolgo-