Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
365 0 00— 6'90 m. közt világos sárga-barna, márgás homokot, amelyben a kvarczon kívül kevés földpát és muszkovitszem van, 6'90— 7'70 „ „ világosszürke márgát, amely muszkovit-csillámos és lefelé mindinkább homokos, 7'70— 91'64 „ „ markaszit-konkrécziós márgát, 91'64— 91'95 „ „ kavicsos-konkrécziós márgát, 91'45 —10245 „ „ kovand-konkrécziós, muszko vit-biotit pikkelyes laza homokot, amely itt-ott kavicsos, 10345—109'26 „ „ durva muszkovitos, kvarczos, kemény homokkövet, ebben kovandkonkrécziók, valamint lignitdarabok is vannak. Ez a réteg a keszthelyi ártézi kút 94 m. mélységében elért homokkővel lehet azonos. Magassági különbségük csak 7—10 m.-nyi. A Hévíz-fürdő környékén elég nagy területen rejtőzik az altalajban meleg víz. ROZLOZSNIK PÁL barátom közölte velem, hogy Szentandrás község 16—24 m. mély kútjaiban 17° C-os, Felsőpáhokon pedig 12'5 —15° C-os hőmérsékleteket mért 1911 márczius 14-én. Szentandrás 1 km.-re északra, Felsőpáhok 2'5 km.-nyire nyugat felé fekszik a Hévíztó forrásától. A meleg vizeknek helyzete világosan ráutal, hogy kelet-nyugati és észak-déli törések keresztezésén vannak. A SzoRG-féle kútban, a 42—37 m. tengerszín feletti nívóban levő homokkő a keszthelyi ártézi kútban lévő 33—27 m. tengerszín feletti magasságban elterülő kavicsos kvarcz-homokkővel megegyezik A hasonnemű köveskállai-szentbékállai homokkő 100—130 méterrel fekszik magasabban a Keszthely altalajában megfúrt rétegnél. Keszthely és Hévíz között, az országút mellett egy téglagyár van. Ennek agyaggödrében a pannóniai pontusi agyagot dolgozzák fel. Nagyon vékony málladék alatt sárga és kékesszürke agyagrétegek, közbetelepedett, lemezes «kártyaköves» szürke homokkőpadokkal és barna mocsárfölddel váltakozóan vannak nagy kiterjedésben feltárva, aminthogy Keszthely környékén általában a lösztakaró hiányzik és a pannoniai-pontusi agyagos rétegek kártyaköves homokkőlemezeikkel közvetlenül a termőföldet szolgáltatják. Figyelemreméltó jelenség, hogy a téglavető agyaggödrében a pannoniai-pontusi rétegek nincsenek vízszintes helyzetben. Mindjárt az országút közelében, a bejárattól jobbra, lemezes homokkőpad ül az agyag között; felette barna mocsárföld a nyugszik következő fossziliamaradványokkal: Melanopsis Entzi BRUS. Helix sp. Limnocardium sp. Congeria sp. Halcsigolya és csont Chara-termés töredékekben amelyek felső pannoniai-pontusi korú lerakodásra utalnak. A „ripple markos" felületű homokkőpad 20 h irányban 27°-al hajlik ; a téglavető gödörnek keleti sarkán 2 h irányban 25°-os dőlést, északkeleti sarkában pedig 8 h irányú 15°-os dőlést mértem. Tehát nemcsak a Hévíz-tó fürdőháza alatt és a Hévíz
