Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
362 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 1894—95-ben még nagyban fejtették belőlük a követ. Néhai HENZ ANTAL építész belőlük kövületeket szerzett és ezekkel megajándékozott. A 195. ábra alatti fénykép a régi kőfejtőnek legnagyobb oldalfalát ebből az időből ábrázolja. Felvételét dr. LOVASSY SÁNDOR barátom szívességének köszönöm. Jelenleg (1911-ben) az erdőőri ház alatt nyitottak BUJTOR JÁNOS telkén kővágókat (197. ábra). Ezekből is épp olyan gondatlan 196. ábra. A Vári-völgy kőfejtőinek rétegszelvénye a régi kőfejtőknél. Mérték : 1 : 2500. tg Fő-dolomit, mg Y a pannoniai-pontusi alsó, vastag homokkőpadok, b szegletes dolomit-murva laza breccsája, c vékony padok és lemezes homokkő, q" pleisztoczénkorú durva dolomit-murva, q" lösz sötétbarna agyagteleppel, a agyagos alluvium és ez alatt a pleisztoczénkorú összefüggő dolomit murva. rablómíveléssel fejtik a követ, mint a régiekben (196. ábra). Mindegyik kőfejtőben mintegy 10 m. magas vájási falak vannak. A kőfejtők felett, a Vári völgy jobb oldalán változó vastagságú, lösszel vegyes fődolomit kavics látható, amely mély zsákokban a hajdani oldalárkokat kitöltve alkotja a magasabb dolomitfalak alatti szelídebb hajlású hegylejtőt a völgy talpáig. Két méterig vastagodó homokos lösz borítja el a lejtőket W^ E tg Fő-dolomit, mg v pannoniai-pontusi rétegek, a alsó vastag homokkőpadok 2—4 m. vastagságra feltárva, fossziliákat tartalmaz, Congeria cf Neumayri BRUS., Planorbis sp., Melanopsis cf. Martiniana FÉR. kőbeleket és lenj^omatokat, b szegletes dolomit murva l'80 m. vastag, c vékonypados és lemezes homokkő, qg' pleisztoczénkorú durva dolomitmurva, amely zsákosán és árkokban ül a homokkövön, annak cserepeit és lemezeit tartalmazza és a kőfejtők felett az oldalakat eltakarva a völgy talpáig leér. q" lösz, q'" a völgyfejben a holoczén és pleisztoczén dolomit-kavics valószínűleg elválaszthatatlanul összefügg, x fehér dolomithamu a fő-dolomit és a pannoniai-pontusi homokkő érintkezésén. a száraz völgy talpáig, ahol 4 méter mély eredménytelen kutatással folyvást szegletes száraz dolomitkavicsban áskálták. Szelvényeink szerint a kőfejtőkben a dolomittörmelék alatt világosszürke, lemezes homokkő nyugszik, amelyből csak nagyon keveset használhatnak már fel építési czélokra. A lemezes homokkő alatt 1*80 m. vastagságban szegletes dolomitkavics következik. Ez alatt telepedik az a sárgába hajló világosszürke, finomszerű kvarczos homokkő, amelynek vastagabb padjaiból sírkereszteket is faragnak. m A 197. ábra. A Vári-völgy keresztmetszete az új kőfejtőnél. Mérték: 1 : 5000.
