Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
360 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 vidékét egyedül és HAERTER ÁDÁM barátommal elég sűrű úthálózaton beutaztam. Ezen a Felső-Zalavölgy melléki fensíkon nem sok adatot gyűjthettem az altalajt alkotó pannoniai-pontusi rétegek mivoltáról. Agyagos homok, homokos agyag, legfelül sárga és vasrozsdás homok egyhangúsága uralkodik a ritka feltárásokban. Fossziliákban vajmi szegények lehetnek ennek a vidéknek pannoniai-pontusi lerakodásai. Egyedül Zalalővön a Zalavölgy jobboldali vízmosásában találtam lombos fák levéllenyomatait, agyag közé telepedett sárgásfehér, kemény márgalemezeken. A Zalavölgy talpa alatt nagy vastagságú homokréteg van, amelyből bőven fakad a víz még pedig Zalaegerszeg—Oláj között és feljebb Zalalövőig több helyen, felszökő források alakjában is. A 302 m. t. sz. f. magasságú Kandikó és a 298 m. magasságú Baki-erdő hegye körül a Göcsej szívében álréteges, fehér csillámú homoklencsésen közbetelepedett homokkővel váltakozva alkotja ez a homok a magaslatokat, mintha itt a Zalavölgyben és Baltavár körül 150 m. színben lévő homoktelep Göcsejben 100 méterrel magasabbra 250 m.-re emelkedett volna. A m. kir. földtani intézettől kiadott 1 : 144.000 mértékű térképen a Zala- és a Rábavölgy mellékén 180—300 m. t. sz. f. magasságban elhelyezkedő kavicsot geológusaink találóan diluviális és legfiatalabb neogén folyólerakodásokként jelölték meg. A következő fejezetben fogom ezt a változó vastagságú takarót a pleisztoczén képződmények leírása közben tüzetesebben tárgyalni. * * * Közelébb kerülve a Keszthelyi hegységhez a pannoniai-pontusi lerakodásokat túlnyomóan homokkővel és homokkal képviselve tapasztaltam. Keszthely közvetlen környezetében a lemezes homokkő agyagrétegekkel, csillámos, poros, finom iszappal váltakozva a felszínen sok helyen mutatkozik. A Cserszeg-Tomaji szőlőkben magasra emelkedik a homokkő, Cserszeg-Tomajon 1892-ben világosszínű markaszitos, kvarczitos homokkövet emeltek ki egy kútból. Keszthelytől északra, a Battyánhát nyugati oldalán, Rezi falu alatt, a homokkövet magasan fent, kőfejtőkben vágják. Büdöskút erdőőri tanyán is nagy elterjedésű a homok; sőt Rezivár romjai közelében 400 m. t. sz. f. magasságban is találtam izolált foltokban, fődolomiton nyugvó homokkőre. Ezekről a homok és homokkő előfordulásokról azonban azt tartom, hogy nem vízbeni, hanem szárazföldi lerakodások és hogy geologiai szintezésük a pleisztoczén és a plioczén között még bizonytalan. Olybá tünt fel előttem a homoknak és a homokkőnek a Keszthelyi és Tapolczavidéki magaslatok közt való előfordulása, mintha a szél hordotta volna fel a homokot különböző időben a pannoniai-pontusi kor óta ezekre a magasságokra. A szélnek napjainkban megfigyelhető mértékben van ilyen hatása; tehát a homokfelhalmozódások, sőt a homokkövek is különböző időbeliek lehetnek, amióta csak szárazföldre került ez a környék. A Vári völgy Keszthelyen. Pontosabban csak a keszthelyvidéki Vári völgy pannoniai-pontusi homokköveinek korát lehet meghatározni, mert a homokkőből csak innét vannak fosszilialeletek A Vári völgy a keszthelyi dolomit hegységet Zsid falu felé diagonálison átszelő tektonikai völgyület, amelyben a vízválasztó a Fagyoskereszt közelében 240 m.
