Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
352 A. Balaton környékének geologiai képződményei. Egyetlen jó feltárást — amely az idézett földtani térképen nincs megjelölve — találtam ebben a halomhátságban. Ez Balatonra tekintő part falában van, Balatonberényen, a gróf HuNYADi-féle nyaralótól keletre, attól mintegy 2 km. távolságban. A Déli vasút 94. számú őrházával szemben levő kb. 30 m. magas partfal tövében is egészen a tó vizszéléig, berekfölddel alig elborítva, kemény márgás homokkőpadok terülnek el. Ezek alkotják Balatonberényen a víz partját és messzire be a tóközepe felé, legalább 500 m.-re, a víznek lábolható fenekét. Úgy látszik, hogy a fenéken ez a kemény pad Balatongyörökig terjed; mert ott is hasonló márgás padot mos a víz; a tónak legnagyobb mélysége a két szemközti part között pedig 310 cm.-t nem haladt meg. Eonyód és Balatonberény között több helyen boczkás feneke van a Balaton nyugati részének. 1 A 94. sz. vasúti őrházzal szemközt látható partfal szelvényét a 190. ábra adja. A balatonberényi partfal f alatti homoktelepe nyugatfelé megvékonyodik és kiékelődik. Vele együtt az egész feltárt pannoniai-pontusi rétegkomplexus ellapul t) Tőzeges, berek-föld; a) sötétbarna termőföld, b) aprókavicsos réteges lösz 6 m., alul dolomit kaviccsal, c) homokos iszap, d) sötétbarna tőzeges agyag Melanopsis Stnri-val, e) homokos iszap, /) kiékelődő csillámos, álréteges, szürke homok, 0'80 m., g) leveles, márgás, mészkonkrécziós agyag, vékony szenes rétegecskével, 110 m., h) szürke agyagos homok és boluszos agyag kövületekkel, i) kékesszürke agyag, kövületekkel, 1'80 m., í) kék agyag 15 m., k) kemény, márgás homokkőpadok a tó vízszínében és fenekén. úgy, hogy a gróf Hunyadi-féle nyaraló melletti, mintegy 20 m. magas erősen árkolt partfalban már csak a vízszintesen rétegelt sárga iszapot látjuk, amely a löszszel elválaszthatatlanul össze van forradva. Aprókavicsos, szegletes, dolomitot tartalmazó széthajtotta anyag ez, amelyben elég sok pannoniai-pontusi kövülettöredék van. A szárazra került pannoniai-pontusi rétegeknek széltől bontott és szubérilis porral összekeveredett málladékát látom ebben az agyagban. A Balatonberény és Bökönye közötti hosszú dombhátat környező lapály a szálló por régiója, amelyről biztos sztratigrafiai jellemzést nem tudok adni. A N—S irányban elnyúló hosszú hátak mind apró kavicsos homokból állanak ; közbeilleszkedő, néha lefolyástalan mocsaras medenczék tarkázzák széltében a hepehupás térszint. Én itt 1 A halásznép b o c z k á - nak nevezi a tófenéknek olyan pontjait, ahol szívós agyag van a vízben. Tarka vasas, homokos agyagot kotortam a boczkákról és nem kételkedem benne, hogy valamennyi keményebb, homokos agyagon, vagy márgás, homokkő-padon van a tó fenekén és a víznyalta pannoniai-pontusi rétegekhez tartozik. Az öreg halászok Balatonföldváron, Szemesen, Fonyódon több helyen mutattak nekem ilyan boczkás helyeket mint a kövér fogasok kedvelt tanyázó helyeit. Fonyód alatt 380 cm. mély vízfenéken is vannak boczkák. 130 m. Balatontó 190. ábra. A balatonberényi partfal szelvénye. Mérték : 1 : 1000.
