Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
327 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 a tó vizszéléig. A csúszó-omló lejtők típusát az Óvári szőlők és a Barátlakások alatt, a Balatonfüreddel szemközti oldalon láthatjuk legjobban. Vízszintes bazalttufarétegek a Balaton vízszínében szálban nincsenek, hanem csak a meredek partfalakon 40—50 m.-nyi magasságban láthatók, annak bizonyságául, hogy ebben a magasságban lévő szintben ömlött szét a legrégibb bazalttufa. Ahol a félsziget falain a víz színéhez közel bazalttufa kibukkan, ott az khaotikusan tömeges és rétegzés nélküli. Ezeken a helyeken átmetszett erupcziós kürtőkitöltéseket ismertem fel, amelyekből a tömegseen kitóduló hamu s lapilli-breccsás — idegen kőzetdarabokat, sőt tuskókat is bőven tartalmazó — bazalttufa hirtelen megy át a szintesen rétegezeit padokba avagy különböző irányban széthajló tufarétegekből álló kúpokban végződik. Némely helyen az erupcziós kürtővel együtt rogyott le a part; így az Alsó-Szarkádon, a Nyárshegy és a Szérűskertek között, valamint az Ekhó-dombon. Ezeken a helyeken a tömeges bazalttufa a tóba is belejutott. A kolostort vízzel ellátó szivattyús, szélkerekes kút a tó vízszélén bazalttufába van ásva. A kikötő építése alkalmával a kőfejtővel megbontott partfalból is az a tömeges tufa került napfényre, amely az Ekhó-domb felől rogyott le lépcsőzetesen (161. ábra). A kikötőtől északkeletre 200250 m.-nyire a Köves-vonyó előtti vizén, 100 — 150 m.-nyire a parttól sikéres hely van a vízfenéken, ahol alacsony víznél 0 70—0*80 m.-nyire a víz alól bazalttufa-kőpadokat feszegethettem föl. 162i ábra > Vízmosás a tihanyi félsziget északkeleti partján, a Gödrösoldal vonyó felett, amelynek magas fokán a 163. ábra alatti kürtő látható. * * * Tihany kerületének meredek, magas partoldalain nem kevesebb mint nyolcz helyen találtam kitöltött tufa-erupcziós kürtőt. Az északkeleti parton a bazalttufa erupcziós helyei következő helyeken vannak feltárva: 1. Az Óvári szőlők alatt a HuRAY-féle villa irányában, közel ahhoz a vízmosáshoz (162. ábra), amelyből a Congeria ungnla-caprae kagylótöredékei temérdek menynyiségben kerültek a Balaton vízszélére, ahol megkopva, mint „kecskekörmök "-et a tihanyi gyermeknép kiássa ezeket a régi turzásból. Az Óvári szőlők fensíkjának pereme sarkot alkot, amelynek mind a két oldalán a khaotikusan tömeges bazalttufa emberderék nagyságú pannoniai-pontusi márga-
