Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet

323 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 Az Aszófő felől jövő országút az Apátihegy és a Diósitetők között körülbelül 135 m. t. sz. feletti magasságban, alacsony nyergen át lép a Külső-tó medenczéjébe, amelynek északi partját követve a Kiserdőtető és az Óvár magaslatai között egy második 175 m. t. sz. feletti hágón át a Belső-tó teknőjébe jut. Ennek a mélyedésnek északnyugati lejtőjén fekszik Tihany községe (156. és 157. ábra), amelynek 156. ábra Tihany falu az apátsági templommal az Attila-dombról házait a Balatonról sehonnét sem lehet látni, csak a kolostor és temploma tűnnek fel már nagy távolságról is, minthogy a medenczét szegélyező északi párkány magaslatán vannak. A Külső-tó kerületén mindenütt bazalttufából állnak a magaslatok. Észak—déli és kelet—nyugati irányban rendetlenül elhelyezkedő erupcziós kürtőkből ömlöttek itt szét a vulkáni tufa takarók. Különösen az Apátihegyen, a Büdöstó-oldalon, a Csúcshegyen, valamint a Kiserdőtetőn és az Óvár déli oldalán látható a bazalttufarétegek lejtése a gerinczek oldalain, amint az ősi szabálytalan tarajon kétfelé lefolyó iszapos anyagból a lapilli-breccsás és meszes padok támadtak. Mielőtt az országút a Külső-tó medenczéjéből a Kiserdő-tető alatti 175 m.-es hágóra emelkedik, a Dobogónak nevezett helyen egy kis kúp mellett halad el, 21 * 157. ábra. Tihany falu a kolostorral a Kopaszdombról.