Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
318 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 párkányán pedig laza, csillámos, rozsdafoltos homokkő kőlencsékkel van feltárva. Fajilag fel nem ismerhető limnocardiumok és congeriak maradványai vannak a homokkőben. Szántód pusztán a kápolna dombján világos szürke, laza homokkő búvik elő, a puszta kovácsműhelye pedig egy 5—6 m. magas terraszfokon áll, amelynek tövében szürke, homokos agyag alatt meszes, csillámos, agyagos homokból egy homokkőpad bukkanik elő a Balaton szintjében elterülő nádbozót szélén. A homokkőpad felett sok fossziliatöredék között a Congeria triangularis PARTSCH, Limnocardium apertum MÜNST., Vivipara Sadleri BARTSCH 1 bizonyítják a zamárdi téglavetőbeli rétegekkel való azonosságot. Balatonföld vár magas partfalából felismerhető kövület nem került elő; A magas part természetes feltárása (150. ábra) alul 10—15 m. vastagságú leveles, szürke, homokos agyagból áll, amely fűvel, gyeppel borított lankásabb rézsüvei nyúlik végig a fal aljában. Ennek magassága a villatelep víztartója irányában — ahol legmagasabb — 30—35 métert is megüt. Az agyag feletti, messzire sárgán ellátszó vertikális falat, amely Szárszó felé két kilométernyire terjed és parkos villákkal koronázottan a Balatonnak egyik kies, hívogató pontja, rozsdafoltos, szürke és sárga, csillámos, laza homokkő és homok, meg lösz alkotja. A 13—19 méter vastagságú homok és a felette nyugvó 8 — 10 m. vastag lösz között vékony agyag fekszik, kiékelődő sötétbarna szenes telepecskékkel. A homok alul vízszintesen rétegzett (149. ábra), magasabb részeiben álrétegesen tömeges. A lösz aljában mogyoródiónyi nagyságú szögletes dolomitdarabkák vannak és márgakonkrécziók meg homokődarabkák törmeléke választja el a löszt a pannoniai-pontusi altalajtól. Erről az elhatároló képződményről alább még szó lesz. Nyugat felé Szárszónak a homoktelep megvékonyodik. A villatelep alatt vaskos álréteges homok és laza homokkő, Szárszó felé szabályos vízszintes rétegzésű homok építi fel a magas partot, amelyben a Congeria balatonica FUCHS maradványait leltem. A homoktelep elvékcnyodását egyrészt a feküjében levő homokos agyagnak megvastagodása vagy felemelkedése, másrészt pedig a Szárszó felé lehajló térszínt eltakaró vastag lösz okozza. 1 HALAVÁTS GY. : I. h. 18. old.; Paleontologiai függelék. IV. köt. II. közlemény. azonban jó képe van itt a pannoniai-pontusi altalajnak. 150. ábra. A balatonföldvári partfal szelvénye a viztartómedencze alatt. Mérték : 1 : 1000. a) barna termőföld ; b) finomszemű típusos lösz, aljában rétegesen aprókavicsos, mogyoró nagyságú szegletes dolomitdarabokat is tartalmaz, 10 m. vastagságú; c) szürke agyag közé foglalt szenes agyag, 2 m. vastagságú (Congeria balatonica, Vivipara Sadleri)-, d) szürke, csillámos, álréteges éles homok, keményebb padokkal 13—18 m. vastagságú ; e) szürke agyag, homokosabb kemény padokkal, 10—15 m. vastagságú ; f) tőzeges berekföld és tóparti turzás az omlott lejtővel.