Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
316 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 fossziliás lelőhely, amelynek faunáját szintén LŐRENTHEY IMRE sorolta fel idézett munkájának 40. oldalán. Az előadottakból kiderül, hogy Karád és Tab vidékén a Prosodacna Vutskitsi kagylótól jellemzett fossziliás réteg nagy elterjedésű. Egyszersmind azt is valószínűnek tartom, hogy ez a fossziliás réteg állandó szintet foglal el a pannoniai-pontusi rétegek között. Ezt elfogadva, további bizonyosságnak látszik, hogy a prosodacna-s réteg Karád vidékén a legmagasabb tengerszín feletti nívóban van és kelet felé Nagyberényig tetemesen mélyebbre száll alá. Karádon az Öregerdő őrháza mellett ásott kútaknában 230 m., a Csillaghegy 315 m. teteje alatt Köttsén 220 m., a Csicsali puszták feletti I. vasúti bevágásban 202—203 m., a Kopolyi puszta mellett 185 m., Tabon 170 m., a bálványosi malomnál 165 m., Bábonyon 140 m. és Nagyberénynél 116 m. tengerszin feletti magasságban bukkanik elő. Az esés mértéke Karádtól Nagyberényig 114 m., ami a 22—23 km. távolságra körülbelül 5%<r a viszonylagos esést ad. a 147. ábra. A Nagyberénytől nyugat felé vezető mélyútadta szelvény. Mértéke: 1:1000. a) lösz ; b) sárga homokos agyag fossziliákkal; c) sötétbarna szenes rétegecske, ez alatt sárga homokos agyag és leveles homokkőagyag. Az egész feltárás csak 5 m. magas. Nem tekinthetem pusztán a véletlen feltárásoknak, hogy «a Congeria spinicrista LŐRENTH. és a Prosodacna Vutskitsi BRUS. rétegek» fossziliás lelőhelyei egy keletnyugati, pontosabban ESE—WNW irányú vonal mentén sorakoznak Nagyberény és Szőllőskislak között és hogy a Kiskoppány völgyében elhelyezkedő lelőhelyek keletről nyugat felé mindinkább nagyobb t. sz. feletti magasságra emelkednek. Szőllőskislak környékén a Landor-pusztán, a Jankovics-pusztán, Lengyeltótin és Öreglakon 1 kisebb t. sz. f. magasságban bukkannak elő a Prosodacna Vutskitsi-s rétegek; az utóbbi helyek azonban olyan térszínnel környezettek, amelyet a somogyi dombvidék peremének megrogyása vagy leszakadásaként jelölhetek meg. Az eredetileg egységes, összefüggő, 300 m.-t megközelítő, sőt itt-ott meghaladó ősi platótól élesen elváló, hepe-hupás, rendetlenül tagosodott alacsony térszín foglalja magába őket. A somogyi halomvidéket én 20 év alatt többször bejártam és az új feltárásokat figyelemmel kísértem. TELEGDI ROTH LAJOS úr az országos geologiai felvételek alkalmával az ő ismeretes nagy lelkiismeretességével, nem hagyott figyelmen kívül egy termőhelyet sem. De a gondos bejárások daczára sem tapasztaltuk a Karád-Tab vidéke körüli Prosodacna Vutskitsi rétegek nagyobb északi és déli elterjedését. A P. Vutskitsi rétegek fosszilis maradványaitól a kurdi és még inkább a nagymányoki fauna eléggé különbözik. Az utóbbi lelőhelyeket én már a baranyai hegyekhez támaszkodó pannoniai-pontusi rétegekhez számítom. 1 LŐRENTHEY I.: I. h. 23. 31. és 179. old.; Paleont. függelék. IV. kötet III. közlemény.
