Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet

314 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 Az erdőőri ház a Csepely és Karád közti széles fensíkszerű nyergen áll és 259 m. tengerszín feletti magasságban van. A kútakna feneke tehát mintegy 190 m. tengerszín feletti magasságig ér le. Karád 210 m. magasságában a templom mellett HENZ háztulajdonos kútjában 31 m. mélységben is UA Wetzleri cserepekre akadtak. Vájjon az erdőőri lakás alatt 26—27 m. mélységben, 233 m. tegerszín feletti magasságban talált uniós réteg, azonos-e a karádi templom melletti kútban 180 m. t. sz. felett elért uniós réteggel? Ha plioczénkorú patakmederben támadt lerakodásnak tekintjük ezt a réteget, akkor az a karádi erdőből a templomig 3 km. távolságra 53 m.-nyi eséssel lejtett volt. A karádi Öregerdő kútjából kikerült kövületek fajszövetkezete a Köttsén, a Csicsali Ill-ik vasúti bevágásban, Tabon és Nagyberényben gyűjtött maradványokéval megegyezik. Csabai hegy 2.67 145. ábra. A Csabai hegy rétegszelvénye Tab mellett. Mértéke : 1 : 1000. a) lösz 2 m. vastagsággal; b) konkrécziós márgapadok és édesvízi mészkő; c) agyagos, csillámos homokkő, 1 m. vastag konkrécziós mészkő-lencsék; d) agyag és homokos agyag; e) álréteges homok; /(agyag; g) álréteges homok; h) fossziliás homok a köttsei—karádi faunával; i) kékesszürke agyag. Tabon a PALLÓS iGNÁCz-féle téglagyár nagy agyagfejtővel tárta fel a vasúti állomással szemközti Szőlőhegy oldalát. Ebben a feltárásban jól látszik, hog}

7 lecsúszott lejtők kísérik Tab körül a Kiskoppányvölgy jobboldalát. A Csabai hegy az Öreghegy, a Csibehegy, a Szőlőhegy és az Ugaji hegy (T. ROTH LAJOS gyűjtemény-czéduláin és jegyzeteiben Hőjegi hegy) oldalain a völgytalpáig lerogyott rétegek vannak, amelyek 25—30°-al dőlnek a hegy felé. A Csabai hegy meredekségéről fölvett (145. ábra) rétegszelvény nyújt általános képet a Kis-Koppányt jobbról kísérő dombok belsejéről. A völgy központjában Tab nagyközség környéke régóta ismert lelőhelyekkel szolgál a pannoniai-pontusi korú faunát tanulmányozó kutatóknak. TELEGDI ROTH LAJOS 1870-ben és 1881-ben gyűjtött innét. NEUMAYR és PAUL,