Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
A Balaton környékének geologiai képződményei. 307 terrasszlépcsőben van lemetszve. A déli vasút építése előtt akadály nélkül mosták ezeket a tó hullámai. Ebben a változó magasságú terraszlépcsőben a lösz alól csaknem mindenütt kibukkannak a pannoniai-pontusi rétegek. A terrasz ott legmagasabb, ahol a 200 m. fölé emelkedő somogyi magaslatok legjobban megközelítik a Balatont. Balatonföldvárnál van a legmagasabb partfal, amely a keneseiekhez hasonló és a tó felett kb. 45 m. magasságú; Szárszó és Faluszemes között nem magasabb a terrasz annál, amelyen Zamárdi fekszik, azaz csak 20—25 m.-nyi; Balatonlelle és Balatonboglár között pedig 10 m.-t sem ér el. A somogyi dombvidék geologiáját orografiai csoportok szerint ismertetem. A Kis-Koppány völgye, Tab és Karád vidéke. A somogyi dombvidék legmagasabban fekvő rétegkibukkanásait Karád és Köttse vidékéről ismerjük. Köttse helység felett, a 315 m. t. sz. f. Csillaghegy délnyugoti oldalában, ott, ahol a Kereki felől jövő szekérút a szőlők között az első nagy úrilakot eléri, kb. 220 m. t. sz. feletti magasságban van az a nevezetes kövületlelőhely, amelyet TELEGDI ROTH LAJOS a m. kir. földt. intézet részletes felvételei idején, 1870-ben, fölfedezett és 1881-ben újra kiaknázott. HALAVÁTS és LŐRENTHEY innen 39—40 alakot sorolnak fel. Ezek a sötétbarna agyag alatti agyagos homokból származnak. Hasonló magasságban leltünk agyag felett nyugvó homokban Túr felett a karádi úton és Karádtól keletre a Siófok—mocsoládi vasútvonal csicsali bevágásaiban pannoniai-pontusi korú fossziliákat. 1906-ban a vasút építése idején figyelemmel kísértem a földmunkálatokat és az építési vállalat, valamint az államvasúti felügyelőség mérnökeinek lekötelező támogatásával becses adatokat szerezhettem a somogyi halomvidék legmagasabb részének pannoniai-pontusi rétegeinek minéműségeiről. Kapoly-puszta és Cseszta-puszta között a vasút a Kiskoppány és a Nagykoppány közti vízválasztón megy át. A Kiskoppány völgyből a 180 m.-ről a Madaras erdőben emelkedik a 229 m. t. sz. f. magas vízválasztóra; onnét nagy kanyarulatban járja körül a Csicsali pusztákat, amelyek az Andocsnak tartó Aszórét völgyének felső árokoszlásán fekszenek. Ebből a völgyből kiérve, a vasút a Csicsali hegy 208 m. magaslatáról a Kőrises víz 152 m. magasságban fekvő völgy fejéhez száll le; itt van a Balaton és a Nagykoppány közti Büdösgáti vízválasztó. A Csicsali puszták feletti nagy vasúti kanyarulat 6 mély bevágásban metszette át a puszták felé konvergáló hegynyelveket. Ezekben a most már begyepeit bevágásokban nagyon tanulságos adatokat jegyeztem fel a legmagasabb pannóniai rétegekről. Karád felől jövet az I. számú bevágás 208 m. magas térszínen 13V 2 ni. mélyen tárta fel a Csicsali hegygerincz fensíkját. Nyugat felől vastag lösz volt a bevágásban, a gerincz kelet felőli részében azonban a legfelsőbb pannoniai-pontusi rétegek változatos egymásutánsága látszott (139. és 140. ábra) a vasúti építés földmunkálatai közben, amikor PALLÓS IGNÁCZ fővállalkozó úr, nemkülönben SZABÓ E. főmérnök, GROSZ SÁNDOR mérnök és MANDEL JÓZSEF m. áll. vasúti ellenőrző mérnök urak nagy előzékenységgel támogatták vizsgálataimat. 20*
