Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

II. Fejezet. A permi szisztéma. A verrukano és a grödeni homokkő

22 .4 Balaton környékének geologiai képződményei. Kőcsi-tó felé a Telekfő vonyóig 3"3 km. legnagyobb szélességű. A második terület Zánka temetőjétől a Badacsonytomaj keleti határában levő Tepincs-dombig 12*4 km. hosszú és a Nemeskáptalantóti—Kékkút közti útmagaslattól a Salföld községi Ábrahámszőlők aljában fekvő vízmelléki Bükkhegy nevű sziklapartig 5 km.-nyi szélességű. Mind a két terület északkelettől délnyugati irányban nyúlik el és hosszanti tengelyeik egybeesnek. Az északkeleti veres homokkő Almádi, Felsőörs és Alsóörs határában a tölgy- és csererdővel borított Öreghegyen 257 m. (I. tábla A szelvénye), a Felsőhegyen 315 m., a Cserelakon 296 m. (I. tábla B szelvénye), az Alsóhegyen 258 m. és a Somlyón 232 m. magasságot ér el. Lösztakarók, néhány pannóniai folt és kisebb fillitfelbukkanások leszámításával meglehetősen összefüggő területet foglal el. Lovas, Paloznak, Csopak, Balatonkövesd és Arács területén a Balaton mellett szélesen elterülő 40—50 m. magas szinlő altalaját alkotja, amelyen a pannóniai korú abrázió a permi rétegeket az alsó triász rétegekkel együtt sima lapba lenyeste (II. tábla C szelvénye). Ez az abráziós szinlő, amelyhez hasonló Arácson túl Révfülöpig 2—3 km. szélességben az alsó- és a közép-triász rétegeivel is kíséri a tónak partját, a kőzet minőségétől és az altalaj tektonikájától függetlenül alakítja a térszín morfologiáját. A balatonmenti községek rajta helyezkednek el. A jóhírű csopaki szőlők ezen a szinlőn jobbára a werfeni rétegeken, a permi homokövön és a filliten vannak. A délnyugati veres homokkőterület Zánka, Szepezd, Kővágóörs, Kisörs, Kékkút, Rendes, Salföld és Badacsonytomaj határában a Bálinthegyen 299 m., a Kopaszhegyen 294 m., a Küszöbb-orrán 316 m., a Fülöphegyen 280 m. (II. tábla D szelvénye) és az Ábrahámi szőlők felett, a Badacsonynyal szemközti sziklás Örsihegyen 306 m. (II. tábla E szelvénye) magasságokra emelkedik. Ezen a területen nem függ össze sem orografiailag, sem vízszintes elterjedésben a vörös homokkő. Szepezd és Kővágóörs között alacsony fekvésű völgysíkok vannak; a Kopaszhegy és a Küszöb-orra közé északról, a Végma-erdőre felemelkedő völgyteknő 200 m. körüli magasságban nyilik; Kővágóörs és Révfülöp között a Fülöphegyet, a 208 m. magas Tepécshegytől és a Rendes megetti 237 m.-es magaslattól 150 m.-t el nem érő fenlapály választja el; Salföldétől az Örsihegy északkeleti aljában levő kolostorromig is széles völgyiapály emelkedik és 170 m. magasságban végződik a patkóalakban azt környező erdős magaslatok öblében. A Nemeskáptalantóti és a Rizamajor között 200 m.-t alig meghaladó tetővel egy különvált vörös homokkő folt húzódik, melyet az Örsihegy és Salföld község közötti erdős hegyháttól szántóföldekkel borított nyeregplató választ el. A Kis-Hegyestű 239 m.-nyi kettős kúpján, Kővágóörstől északkeletre és a Bálinthegy-alji zánkai szőlőkben, bazalttufa ül a veres homokkőben ; Révfülöpnél a fillit bukkan fel alóla. A fenn említett mélyedésekben és a nyeregplatón pedig felsőpannoniai korú homok választja el a vörös homokkőből álló sziklatérségeket. Kővágóörs körül, a Kis-Hegyestűtől csaknem Kisörsig, a 150—130 m. magasságú völgysík déli emelkedőjét vörös homokkő alkotja és legnyugatibb kis szigete mintegy 160 m. magasságban Nemeskáptalantóti községtől délre, mintegy 1 km.-nyire, a téglavetőhöz vezető szekérút mellett van, a hol egy kis kővágóban fejtik. Távol a vörös homokkő almádi—alsóörsi nagy tömegétől, Litéren, Szentkirályszabadján és Hidegkúton bukkanik még föl a vörös homokkő egy-egy kis foltja. Litéren, a falutól nyugatra a Szentkirályszabadja felé vezető uton; Szentkirályszabadján a Kősziklahegy felé tartó úton és a falu déli végén levő kastély alatt, a keletnek kiágazó mély útban, Hidegkúton a templom előtt. Litéren és Szentkirály-