Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
289 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 szubaerikus elmállást szenvedett. A pannoniai-pontusi agyag és homok, a kékesszürke holoczén-plioczénkorú iszap alatt rozsdasárga színű és fúrott homoktól kimart defladált kavics van rajta. A tófenék alatti plioczén rétegekből a fúrópróbák kevés fossziliát adtak, nem lehet tehát őket a felszíni rétegekkel megegyeztetni. Általában homokos agyag képviseli a tófenék plioczénkorú altalaját, amely a tó északi partjához közel mélyebben fekszik mint a tó közepén és a déli part mentén. Durva, ökölnyi kavicscsal, markazit konkréczióval elkeveredett kékesszürke, finom selymescsillámú iszap volt a fúrás legmélyebb próbája is. A Balatonfüred és Alsóörs közti parthoz közel eső fúrások nem érték el a pontusi rétegeket. A Balaton mellékén a parton és a halomvidék völgyületeiben is elég nagy számú fúrás ad bepillantást az altalajba. A forrásvízben szűkölködő alsó vidéken ártézi kutakkal igyekeztek jó ivóvízhez jutni. Sajnos, nem valami fényes eredménynyel, mert csak kevés vizű fúrt kut létesült. A legtöbb fúrást a Cs. kir. szab. Déli vasút készítette az állomásokon és az őrházak mellett. ROSSNAGL ISTVÁN főfelügyelő úr nagy előzékenységgel adta rendelkezésemre a kútak fúrási szelvényeit. Fúrattak a birtokosok és a m. kir. földmívelésügyi minisztérium közegészségügyi mérnöki osztálya is. Az alább felsorolt helyekről vannak adataim ; de, sajnos, csak három fúrásból vizsgálhattam a fúrópróbákat, mert a többiét nem őrizték meg. 13 a és b. Balatonaliga és Balatonvilágos vasúti állomásokon egymástól 2*6 km. távolságban van egy 61 '5 m. és egy 47"70 m. mélységű fúrt kút. Ezeket egymáshozi közeifekvésük és hasonló helyzetüknél fogva egy szám alatt foglalom egybe. 14. Siófokon a falu keleti végén tervezett vízvezeték telepén 1910—11-ben a közegészségügyi mérnöki osztály fúratott 144 m.-ig. 15. Siófok fürdőtelepen a részvénytársaság 1893-ban, a mai gépház megetti vízzel teli árok helyén kb. 100 m.-re fúrt le eredmény nélkül. 16. A Siófokon a zsilipőri lakás udvarán a mult évtizedben szintén az egészségügyi osztály fúrt sikertelenül. 17. Siófok főterén és a Fogas szálloda udvarán van egy-egy fúrt kút 24—28 m. mélységgel. 18. Siófok és Zamárdi között a 123. sz. őrháznak vizét egy 75*24 m. mélységű fúrt kút adja. 19. Szántód vasúti állomása 22'50 m. mély fúrásból meríti a vizet. 20. Balatonföldvár nyaralótelep keleti végén az egézségügyi mérnöki hivatal 1910-ben 316*21 m. mélységig fúratott artézi kútat. 21. Szemes vasúti megállón 41'03 m. mély fúrt kút van. 22. Szemes helységben az uradalom is próbált ártézi kútat létesíteni 200 m.-es fúrással, siker nélkül. 23. Lellén a 109. sz. vasúti megállóul is szolgáló őrháznál 20*10 m. mély fúrt kút van. 24. Mária-telep vasúti állomás 1893 ban készült fúrt kútja 45 m. mély. 25. Kéthely nagyközség főterén Gróf Hunyadi a múlt század kilenczvenes éveiben házi kezelésben 225 m. mélységig fúratott ártézi vízre eredménytelenül. Habár a fúrópróbák hiányában a fúrások adatai nem is adnak mind feltétlen biztossággal felvilágosításokat az átfúrt rétegek minőségéről: a följegyzett fúrószelvéA Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. (Geomorf.) rész. 19
