Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
288 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 Iának és Balatonalmádi és a kenesei Sér-hegy között húzott iránynak keresztezésén, 17*70 m. mély fúrásban a vízszínétől 14*77 méterre, a 2*67 m. mélységű víz tükre alatti sárgásszürke csillámos agyag. 2. (XVII.) A balatonfőkajári part alatt, közel a balatonaligai nádasbozóthoz, a „Kétnádköve vonyón", mintegy 500 m.-nyire a víz szélétől, 10*89 m. mély fúrásban 2*89 m. mélységű víznek felszíne alatt 9*09 m.-ében: sárgás csillámos homok, benne Limnocardium decorum F UCHS, Vivipara cyclomorpha BRUS. töredékekkel. 3. (X.) Fokszabadi vízszélén, a Sóstó előtt, mintegy l l/ 2 km. távolságban a parttól, 4*20 m. vízben 13*10 m. fúrásban a vízszín alatt 7*80—12*30 méter térben rozsdaszínű mészkonkrécziós durva homok markaszitos darabjában : Cardium (Adacna) apertum MÜNST. Congeria sp. ind. (? C Balatonica F UCHS) Vivipara sp. 4. (I.) A Tihanyi-rév előtt a tónak legmélyebb „Kút" nevű pontján 11*70 m. mély vízben, közvetlenül a fenékről a fúróval felkanalazott sárgásszürke kemény agyag is pannoniai-pontusi korú. 5. (III.) A tihanyi régi halászkunyhó előtti öbölben 1*60 m. mély vízben 10*80 m. fúrás 7*64 m. mélységében, sárgásszürke selymes-csillámú homok sok plioczénbeli molluszkum cseréppel. 6. (XII.) Tihany és Örvényes között 2*42 m. mély vízben 14*32 m.-nyi fúrásban 7*85 m. a vízszín alatt, sárgásszürke rozsdafoltos homokos agyag. 7. (XV.) Boglár és Révfülöp között a tó közepén 3*39 m. mély vízben, 16*19 m. mélységű fúrásban durva kavicsos homokból állott teli csigatöredékekkel, ezek között: Limnocardium decorum F UCHS és L. vicium F UCHS . Ezt a feneket már a plioczén rétegekhez számítom. 8. A fonyódi magaspart alatt a halászok útmutatása szerint 3*20 m. víz alatt úgynevezett fenékbeli boczkákról, „amelyeken a fogas szeret tanyázni", gyűjtöttem csillámos homokos, szívós, sárga pontusi agyagot. A vízszélén is pontusi agyagot mos a hullám ; az új kikötő kotró munkája is kemény kék plioczén agyagot hozott nagy mennyiségben a felszínre. 9. Keszthelyen a fürdő-szigeteknél a vízszélén is kibukkanó pontusi agyagot csekély mélységben fúrtam meg. 10. (XIV.) Akaii előtt az „Akadó" nevű nádbozótok között 200 m.-nyi távolságban a vízszélétől, 2*52 m. mély vízben, 17*52 m.-re fúrtunk. A víztükre alatt 10*52—12*82 méternyi mélységben megfúrt nagy csillámpikkelyes agyag pontusi rétegekre utal. A 16*52 m. mélységből Cardium sp., Congeria Brandenburgi BRUS. (?) maradványok és sötétbarna, fosszilizált, haltól származó, hallócsont kerültek a felszínre. 11. (XIII.) Tihany és Balatonudvari között a tó közepén 3*10 m. mély vízben 15*10 m. fúrtunk le. A vízszín alatt 7*30 m.-nyire elért sárgabarna csillámos homok pannóniai rétegekre utal. 12. (VIII.) Az Aszófői-sarokban, ahol a tihanyi „Barátlakások" sziklabarlangjai is a balatonfüredi parti téglaház között húzott vonal közepén 2*15 m. vízben legmélyebbre, 24*25 m.-re fúrattam; a fúróminták között nem találtam olyat, amit pontusi korúnak mertem volna ítélni. A fúrásokból kikerült sárga színezetű pontusi rétegbeli próbák arra utalnak, hogy a pannoniai-pontusi rétegek felszíne eleinte szárazon volt és jelentékeny
