Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet

286 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 tartalmaz; felette sárga agyag és agyagos homok planorbis töredékekkel, majd mészkonkrécziós kemény agyagpad következik. Legfelül 7—8 m. vastagságú lösz nyugszik. * * * Kenese vidékén a pannoniai-pontusi rétegek sok fossziliát tartalmaznak. Azok a feltárások, amelyekből ezek előkerülnek, HALAVÁTS GYULA munkájában tüzetesen vannak ábrázolva. Különösen a Fancséroldal Csúcsospartjáról és a Csittényhegy oldaláról származnak a HALAVÁTS-tól felsorolt fossziliák. Bőven kerülnek elő kövületek Kenese északnyugati végén a Tatárlyukak faláig terjedő zöldséges kertek feletti partból; továbbá az Itatónál a partmelletti szőlőkertek és a legelő határán, ahol nem régen téglavetőt nyitottak. Ennek tarka agyagját ábrázolja a 128. ábra. A Mezőföld és a Kenesei partok kövületlelőhelyei a következők: E n y i n g e n a Horgos-utcza és a Kaboka patak usztatója. Vörösbe rényen Fűzfőmajor és a Felsődaka pusztához a Papvásári hegyen átvezető út. Vörösberény és Kenese határán a Fancséroldal alatti Csúcsospart. K e n e s é n az Itató és a Tatárlyukak alja. Kenesén a Gsittényhegy alja. Balatonfőkajáron az Akarattya puszta és a balatonaligai vasúti bevágás. A faunák leírását a Paleontologiai függelék IV. kötete tartalmazza. 3. A Sió melléke és a Balaton mélyedése. A Balatonnak partját Gamásza puszta és Zamárdi község között 18 km. hosszán alacsony térszín kíséri; ez délkelet felé öbölszerűen terjed és megkeskenyedik. Merőlegesen a Balaton vízszélére mérve a faluhidvégi Péli malomig 13 km.-nyi kiterjedésű. A Sió nyugat-északnyugat, kelet-délkeleti irányban Jut falucskának tartva a Sióbozót, és a Fenéki-bozót mocsaras, tőzeges rétségein keresztül csatornázva van; a Péli malom alatt szűkebb völgybe lép a 40—50 m. magas Kaporhegy és Aranyhegy fensíkja között. A folyó mindkét partján hullámos lapály terül el; a keleti oldalon Gamásza-, Jóremény-, Kustyán puszták, Fokszabadi- és Siómaros községek fekszenek; a nyugati oldalon Zamárdi, Kiüti, Ságvár, Adánd községeket látjuk. Siófok környéke a Balatonnak régi árterén fekszik. Ezen az egész nagy háromszögleten a pleisztoczén korszak képződményei uralkodnak; még a Siófoktól keletre fekvő Sáfránkert nevű fokszabadi dülő 22 m. magas partja is csak pleisztoczén rétegeket rejt magában. Csupán Fokszabadi környékén, különösen az Öreghegy szőlői138. ábra. Az enyingi ref. templom alatti mélyút szelvénye a Haboka patak jobbján. Mérték = 1 : 1000. a szürke homok, ~b agyag és homokos agyag, c mészkonkrécziós kemény pad, d lösz.