Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

II. Fejezet. A permi szisztéma. A verrukano és a grödeni homokkő

20 .4 Balaton környékének geologiai képződményei. Lazán összefoglalt, részben félig koptatott, többnyire szögletes fillitcserepekből áll túlnyomólag ez a konglomerátumos breccsa (13. ábra). Fehér és fekete kvarczitdarabok és kvarczporfir is mutatkozik benne. A fillitdarabok össze-visszaságban helyezkednek el, nem pedig lapjaik szerint egyközűleg. Az összefoglaló laza czement is íillitmorzsákból áll. Elvétve gyermekfej nagyságú darabok is vannak az apróbbak között. Olyan ez a kőzet, mint valami fillit-hegyoldal megkeményedett kőfolyása, amely képződményt északnyugat felé legföljebb 1 km. hosszant lehet a szántóföldek törmelékein követni. f 13. ábra. A paloznaki Verespart átmetszete. 1 : 3000. 5—h ó-paleozoi fillit, v verrukano breccsa, p veres permi homokkő, w

4

i

v pannóniai rétegek, q" lösz. Itt van az igazi veres verrukano úgynevezett alapkonglomerátumának egyetlen, előttem ismert lelethelye a Balaton mellékén. Ugyanolyan jellegű ez a kőzet, mint a hazánk más helyein található permi törmelékkőzetek, amelyek a kristályos palákon nyugszanak. Aradmegyében Ágris és Almás helységek körül a gránit és a perminek vélt kvarczithomokkő között, Alsó- és Felsővidra között az Aranyosvölgyben a fillit felett láttam hasonló összetételű kőzetet. SZONTAGH TAMÁS'kir. tanácsos barátom pedig a biharmegyei Királyerdőből, Lunkasz- és Szklava-tanya tájáról mutatott nekem a paloznaki veres fillitkonglomerátumhoz hasonló laza kőzetmintákat. NW 232 SE 14. ábra. A polgárdi Belátóhegy metszete^ a fülei Sándorka-puszta mellett. 1 : 8000. p permi homokkő, w

4

l

v

K'pannoniai kavics és agyag. A pécsi hegységből BÖCKH JÁNOS ír le egy több ölnyi vastag, veresbarna durva kvarczkonglomerátumot a Szent-Jakabhegy aljáról, amelyben fejnagyságú kőzetdarabok is vannak.

1 A mi vidékünkön csak a Füle községhez tartozó Sándorka-puszta mellett emelkedő Füle (232 m.), a Kőhegy (228 m.) és a polgárdi határba eső Belátó (213 m.) tetőkből álló dombhát laza kvarczkonglomerátuma (14. ábra) és homokköve sorozható még a verrukano és a permi homokkő csoportjába. A környező lapályból (190 m.) alig 30—40 méterrel kiemelkedő, nem egészen 2 km. hosszú, NNE—

SSW irányban elnyúló hát konglomerátuma és durva homokkőrétegei 25—30°-al SE felé dőlnek. A fülei szőlőhegyen a konglomerátum széthulló kavicsában a szőlő pompásan 1 BÖCKH I. : Pécs városa környékének földtani és vizi viszonyai; m. kir. Földt. Intézet Evkönyve, IV. köt. 138. old.