Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
277 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 töredékekkel. Kétségtelen, hogy a várpalotai Badacsony-szőlőhegy alatti szántóföldeken elterülő édesvízi mészkő a kavicson fekszik. A Kékerű-tó keleti partján, közel a Bánta-pusztához vezető dűlőúton egy homokbánya van. Ebben alul durva kavics fekszik, az imént említett Péti-erdőbeli, amely közvetlenül a fő-dolomitot borítja. A kavicsra 3—4 m. vastagságban sárga pannoniaipontusi homok következik; a homok felett világosbarna, homokos agyag terül el 1 m. vastagságban temérdek csigával. HALAVÁTS GYULA barátom az agyagréteg elhozott próbájából temérdek, színezéssel ellátott Neritina crenata KLEIN csigát szedett ki. Az agyagra mészkonkrécziós agyag borul reá szárazföldi és édesvízi csigákkal, majd a szárazföldek fensíkját takaró helix-es édesvízi mészkővel fejeződik be az alig 5—6 m. magas feltárás. Polgárdi és Lepsény között nagy területet foglal el egy finomszemű szürke poligén homok komplexus. Azok az alacsony halmok, amelyek a déli-vasút Szabadbattyán és Lepsény közötti szakaszától északra 10—15 méterrel emelkednek ki a 120—130 m. t. sz. f. magasságú síkságból és lépcsőfokát adják annak a lapnak, amely Nádasladány és Peremárton—Berhida—Kiskovácsi egybefolyó községek felé lankásan még, mintegy 60—70 m. emelkedve körülveszi a 228 m. t. sz. f. magasságú viszonlagosan csak 30—40 m. magas paleozoós szigeteket, jobbára ebből a homokból állanak. A fülei Bányahegyen (183 m.) és balatonfőkajári Somlyóhegy (193 m.) keleti oldalán kőfejtők vannak. Ezekben hommokövet vágnak. A fülei Bányahegy legmélyebb kővágójában PÁVAY-VAJNA FERENCZ úr 1910 nov. 17-én a 126. ábra magyarázatában olvasható rétegsort jegyezte föl. Ugyanilyen jellegű homok és laza homokkő van feltárva Lepsénytől keletre az Öreghegyi szőlő sarkán, közvetlenül a déli-vasút mellett. A szőlőhegynek több pinczéje ebbe a homokba van beleásva. A világosszürke homok álréteges, benne kemény padok és homokkőlencsék ülnek. Néhány nem konzerválható congeria és unió cserepet leltem itt. Megleltem ezt a homokkövet és homokot Csajág körül és Peremartonnál az Gsi-re vezető út gémes kútjánál is. Itt JÓFEJŰ uradalmi kasznár úr szíves közvetítéséből jutottunk tudomására az ezen homokból származó kövületeknek. amelyek tanulmányozásából LÖRENTHEY IMRE barátom arra az eredményre jutott, hogy ezt a homokkőréteget, amely Peremartonnái is ugyanabban a 140 m. körüli t. sz. f. magasságban van mint Lepsénynél, a pannóniai rétegek vidékünkbeli legmagasabb szintjébe, az Unió Wetzleri zónájába helyezze. 1 126. ábra. Szelvény a fülei Bányahegy legnagyobb kőfejtőjének pannonia-pontusi rétegein keresztül. Mérték: 1:150. a barna termőföld, homokkő és édesvízi mészkő darabokkal (0'50 m.) ; b szürke agyag, mészkő- és gipszgumókkal, kőlencsékkel, aljában egy 0'50 m. vastag édesvízi mészkőpad; c finomszemű szürke, álréteges homokkő kemény és laza padjai. 1 Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához 6. old. ; Pal. függ. IV. köt. III. közi.
