Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
273 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 származó kövült fatörzsek egyik darabját TUZSON JÁNOS kollegám volt szíves tüzetesen vizsgálni. A fának histologiai tanulmányozásából annak konifera-voltát állapította meg és a Cupressites fajok közül fentartással a Cryptomeri-äval egyezőnek ítélte. 1 A széntelep feküjéből a Congeria Gnezdai BRUS. faj szép példányai kerültek elő. A széntelepet csapása mentén vízszintes fővájatokban termelték és kb. 500 m. hosszú délnyugat-északkeleti csapása mentén aknázták ki. A vájatok északkeleti vége már Várpalota házai alá érnek és elvezették a város egyrészének kútjaiból a vizet, délnyugatnak pedig a vasútvonalat megközelítik, ahol a peremartoni út mellett talajbesüpedések vannak. A széntelepek dőlését 8—10°-nak délkeletre mérték. Az új kastély kertjében a lignittelepek a felszínre is kivágnak. A bányamívelés Várpalota központi részében, a községháza körüli házak kútjait megcsapolta és vizüket elvette. A város keleti részében a temetőnél, a vasút felé vezető út mellett újabb időben felszíni szénbányát nyitottak, amelyről kotrógéppel emelik le a meddő takarót. Délkelet felé csapó, délnyugatnak 28 — 30°-kal hajló homok- és agyagrétegekben fekszik itt a lignittelep. Világos dolog, hogy egy vetődés választja el ezt a keleti mezőt a Várpalota belsejében és még a temetői major alatt is szintesen, csaknem vízszintesen nyugvó rétegektől és a velük együtt a bányák mélységében 8—dO c-al S—E felé hajló lignittelepektől. A külszíni vágás nyugati fele közel jár a vetődéshez. Bizonyítja ezt a lignittelepnek és homokos-agyag fedőjének erősen gyüredezett (124. ábra) volta, amely kelet felé csakhamar elsimul. Közel a vasúti állomáshoz a brikett-gyár mellett 120*50 m. mély furólyukkal érték el a lignittelepet. REUTER úr szíves közlése szerint a következő rétegzést fúrták át a kb. 135 m. t. sz. feletti térszín alatt: 0'50 m. televény, 6 m. szegletes kavics 105*50 kékesszürke agyag, 2 m. palás agyag, majd 6 m. lignit. Körülbelül 300 m.-nyire északra a brikett-gyár melletti furólyuktól a nagy agy aggödörtől északra szintén 120*50 m. mélységben érték el a 6 m. vastagságú lignitet. A régi bányáktól 576 m. távolságra körülbelül 115 m.-nyi a lignittelep aljának magasságkülönbsége; ami 0"2-es esést, vagyis 11° 10'-es rétegdőlést ad. A lignittelep továbbterjedéséről dél és délkelet felé nincsen adatom. Valószínűnek tartom, hogy ebben az irányban csakhamar kiékelődik. Eredetére nézve a 124. ábra. Gyüredezett pannoniai-pontusi rétegek a várpalotai lignitfejtő nyugati falában. 1 A balatoni fosszilis fák monográfiája 36—38. oldal; Paleontologiai függelék IV. köt. I. közi. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. (Geomorf.) rész. 18
