Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
272 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 györgy —Világos-puszta vonalától keletre és délre takarja a pontusikori ősi talajt. Az egész területen mészkonkréeziós és meszes homokos agyag alkotja a pannoniaipontusi rétegeken a felső talajt. Néhány helyen, úgymint Papkeszi és Küngös között, a polgárdi gróf Batthyányi kastély parkjában a mészkonkrécziók valóságos édesvízi mészkővé tömörülnek. Felszíni szekuláris mállási folyamatok mellett talán a bazalterupcziókat kísérő és követő meleg forrásoknak is szerepe lehetett ezen mészkő-lerakodások létesítésében. Vagy pedi g a lösztakaró elfuvatása után a löszalji konkrécziós réteg maradt vissza. A Felsődaka-puszta melletti Papvásári szőlőhegy 201 m. magas magánosan álló tetejét óriási pizolithokból álló mészkő koronázza; óriási pizolithokat találtam Kádárkátán a vasúti megálló megetti édesvízi mészkőben levő gödörben. Ezek a vidékünkbeli édesvízi mészkövek hévízi forráseredetét bizonyítják. A Veszprém vármegyei Mezőföldön és tágabb környékén nagy feltárások nincsenek a pannoniai-pontusi rétegekben. Az itt történt mélyfúrások sem adnak felvilágosításokat ezen rétegek vastagságáról. A figyelembe vehető adatokat azonban felsorolom. Székesfehérváron a FELLMAJER-féle festőgyárban a múlt század 80-as éveiben egy ártézi kútfúrás 152 m.-ig hatott lefelé fossziliák nélküli homok- és túlnyomóan agyagrétegeken keresztül; a fúrás fenekéről a mohai Ágnes-vízhez hasonló savanyúvíz száll fel. Ebből azt következtethetjük, hogy Székesfehérvárnál és a Velenczei-hegység gránittömege közelében is még tetemes vastagságúak a pannoniai-pontusi rétegek. Székesfehérvártól északra, Zámoly körül a pannoniai-pontusi homok és laza lemezes homokkő 213 m. tengerszín feletti magasságig emelkedik. Székesfehérváron az Óvár melletti csatornaparton is fúrtak ártézi kutat, ez 94 m. mélységből szolgáltatja a fürdőháznak a kifolyó vizet; 54 m. mélységben egy kőpad alatt is van egy víztartó réteg. Székesfehérvár körül, már a város északi végén szürke agyag van a felszínen ; ez kétségtelenül a pannoniai-pontusi rétegek tartozéka. Lovasberényen a község 1911-ben ártézi vízre fúratott; a fúrópróbákról MAROS IMRE kir. geologus barátom vizsgálódása szerint kitűnt, hogy a 158 m. magasságú térszín alatt a Velenczei gránittömegtől északra 190 m. mélységben tűzte át a fúró a pannoniai-pontusi rétegeket, azután eoczénkorú nummulites-mészkőben 285 m.-ig hatolt még le. Várpalotán a Sárrét északi peremén vannak a Balaton keleti vidékének legtanulságosabb feltárásai. Ezeket a várpalotai szénbányának köszönhetjük. Ismételve jártam Várpalotán magam is, a széntelepek helyzetére vonatkozó adatokat azonban REUTER KÁROLY barátomnak, most beslinac-i bányaigazgatónak köszönhetem, aki néhány év előtt fúrásokat intézett a várpalotai lignittelepre. A régi lignit termelés Várpalota délnyugoti végén, a Veszprémnek és Peremartonnak vezető utak szétágazásában volt. Itt kb. 150 m. t. sz. f. magasságban két 26 m. mélységű akna szolgált le a lignittelepre; az Antal-akna és a szállító akna. Az aknák felül 10 m. vastag szegletes kavicson haladtak keresztül. Dolomit-, és édesvízi mészkő-kavicsból álló száraz törmellékkup volt ez; a csóri nagy murvabányában feltárt törmelékkúphoz hasonló. A kavics alatt további 10 m.-ig szürke agyag és leveles, márgás, palás-agyag következik, ez alatt a 6 méter vastag lignittelep fekszik. A lignitben kovásodott fatörzseket álló helyzetben leltek, ami a szén autochton eredetére vall. A lignitből
