Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
270 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 TEYSSEIRE csupán a Congeria rhomboidea szintnek hagyja in eg a pontusi nevet, az ennél régibb congeriás szinteket pannóniai emeletként a maeotiai emelettel egyesíti; a náluk még meg nem talált C. rhomboideá-s szint rétegeit szorosan vett pannóniai emeletnek mondja és ezek fölé helyezi az adacnás dácziai emeletet. Eme nézetkülönbségekkel szemben, amelyben LŐRENTHEY felfogása nem jutott sehol érvényre, én azt vélem, hogy a dolgok egyneműsítése szempontjából és a jobb megértés kedvéért az általánosan ismert és megértett pontusi-em elet név alkalmazása a hazánkbeli sarrnatiai és a levantei emelet közötti rétegeinkre egyelőre a leghelyesebb marad és a gyakorlati geologusnak is legalkalmasabb; a nemzetközi irodalomban is jobban megértenek bennünket ezzel a névvel, mert arra nincs kilátás, hogy a pannonién a pontién nevet kiszorítsa. Az ugyan igaz, amire LŐRENTHEY leginkább alapítja a pannóniai emelet nevének jogosultságát, hogy a magyarországi pontusi rétegek a pontusi tenger körüliektől különböznek. Azonban hazánk nyugati és keleti részében és az erdélyrészi medenczében levők sem egyeznek meg egymással; valaminthogy a romániai egykorú rétegek is több fáczieszben jelennek meg és Oltenia, Munténia meg Moldva pontusi rétegeit sem sikerült eddig egymással szigorú megegyezésbe hozni. Még kevésbbé időszerű ebben a bizonytalanságban LÖRENTHEY-VCI pannóniai korról szólni, amikor még abban sincs egyértelmű megegyezés, hogy pliocz.én vagy mioczenbeli kor-e ez és amikor vannak, akik pannóniai emeletet sarrnatiai fáczieszbeli lerakodásokkal kapcsolják össze. Legfeljebb olyan értelemben látnám a pannóniai név jogosultságát, hogyha ezzel a pontusi rétegek tuladunai regionális fáczieszét jeleznők: Pannoniai-pontusi rétegeknek nevezve a tuladunai és ausztriai lerakodásokat dácziai-pontusi rétegeknek a Bihar-hegységben, a krassó-szörényi és temesi dombvidékeken és az Erdélyrészi medenczében levőket és követve ezt az elvet g é t i k u s, bessarabiai pontusi emeletről szólhatunk stb. llyeténkép a fáczies fogalma és annak geográfiái helyzete is rögzítve volna a névben. Hogy mindkét vitatkozó munkatársam nézetét respektáljam, a pannoniaipontusi nevet alkalmazom ebben a publikáczióban anélkül, hogy követésre igényt tartanék. A pannoniai-pontusi rétegekből álló Balatonkörnyéki területek. A Balaton tágabb környékén a pannoniai-pontusi rétegek uralkodnak A Balaton keletkezése és egész életkora ezeknek a rétegeknek a kebelében folyt le; Alföldünk nyugati részének kialakulása és morfologiája a pannoniai-pontusi altalajhoz van kötve. Mindez, azt hiszem, eléggé indokolja, hogy mért fordítok aránylag nagjmbb figyelmet és teret ennek képződménynek ismertetésére. Mint afféle partmelléki és sikérvízbeli üledékek a tuladunai középhegységet környező pannoniai-pontusi rétegek meglehetősen különnemű és többféle természetűek. Területi csoportokban írom tehát le őket, amely közlésből azután ki fog világlani, hogy a regionális különbözések fizikai tényezők hatása alatt keletkeztek. A következő régiók térszíni jellegekben is különböznek egymástól: 1. A Balaton keleti környéke. 2. A Balaton keleti magas partja és a Mezőföld.
