Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
I. Fejezet. A paleozoos képződmények
18 .4 Balaton környékének geologiai képződményei. zetüknél, mint telepedésüknél fogva, a vidék legrégibb rétegkomplexumának tekinteni és a fillites palákat kvarcztelepecskékkel, finom porfiroidos telepeikkel annak fedőjébe helyezem. Egyrészt a térszíni elhelyezkedés, másrészt az a tapasztalat vezetett ehhez a felfogáshoz, hogy a fillites agyagpala felett a Balaton mellett közvetlenül a verrukano vagy a permikorú grödeni veres homokkő következik. Ezeknek klasztikus anyagában azonban a kristályos mészkőnek sehol legkisebb nyomát sem leltem. Már pedig a fillitek és a velük együtt jelentkező homokkövek nagy elterjedésénél fogva, Velenczétől Révfülöpig, a mészkőnek valami nyomát csak várnunk kellene, ha az a fillites paláknál fiatalabb volna. A tihanyi félsziget bazalttufájában egy helyen, a Barátlakásoknak nevezett sziklába vésett üregek körül, temérdek friss fillit, permi homokkő és pannóniai zárvány van, a kristályos mészkőnek ellenben csak egyetlen kicsinyke darabját leltem. Egyszóval a balaton melléki és Székesfehérvá r—V e 1 e n c z e vidéki finomszemű kristályos mészkő, szericzites fillit, finomszemű kvarczitos árkoza (porfiroid) és kvarczporfir szétszórt előfordulásainak kora megoldatlan maradt. A régi paleozoos szisztémákba tartoznak és lehet, hogy még a legalsó karbont is képviselik. Ez minden, amit szintezésükről ezidejűleg mondani lehet. Rá kell azonban mutatnom, hogy igen nagy hasonlatosság van a leírt, szórványosan felbukkanó túladunai képződmények és a Hegyes-Drocsa-hegység, 1 a KrassóSzörény-vármegyei Pojána-Ruszka fiatalabb képű kristályos palái, sőt még a Krassószörényi hegység BÖCKH J. szerint III. (vagy felső) kristályos palacsoport uralkodó kőzetei között is. 2 Miként a Balaton vidékén, a Nagy Magyar Alföld délkeleti peremén is olyan fillithegységek emelkednek, amelyek kristályos mészkő, kvarczithomokkő vagy porfiroid telepeket tartalmaznak és gránit- meg kvarczporfirtól vannak átszőve. Talán e távol fekvő nagyobb kiterjedésű fillit-területekkel lehetnek az idevalók egykorúak. Hazánk újabb geologiai irodalmában gyakran mondják a hasonló metamorfos palákat, különösen a felsőmagyarországi hifiteket karbonkorúaknak. 1 LÓCZY L. : 1883 -88. évi felvételi jelentései; am. kir. Földt. Int. Évi jelentése; lásd különösen az 1883. és az 1888. évi jelentéseket és az utóbbiban a 35. oldalon mondottakat. s Lásd a m. kir. Földt. Intézet Évi jelentéseiben : BÖCKH J., HALAVÁTS, T. ROTH LAJOS és SCHATAKZIK F. felvételi jelentéseit.
