Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

IX. Fejezet. A neogén szisztéma

258 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 az a kavicskonglomerát, amely Devecser, Ajka, Városlőd és Bakonybél körül oly nagy területet foglal el és olyan tetemes vastagságú, a lajta-mész és a sarmatiai durvamész között fellépne. Miként mondám, a sarmatiai-emelet a lajtamészkővel szoros kapcsolatban van és Tapolcza körül, valamint Devecser környékén is észrevétlenül fejlődik ki a lajtamészkőből abban a megszokott jellegben, amely hazánkban mindenütt ennek a képződménynek sajátossága. Legnagyobb területeket a tapolczai öbölben foglal el, ahol a berkes-vizes rétségek altalajában a szigligeti Kemenczéspart sok zárványából következtetve szintén előfordul. A dr. JORDÁN KÁROLY úrtól átvett régibb tervrajz nyomán. A tapolczai öbölből kisebn nyelveket nyújt a magaslatok közé és vagy a lajtamészkő vékony telepén, vagy a fődolomiton nyugszik. Ilyen a Díszeitől Monostorapátig, a Hegyesdtől Sáskáig és a Tapolczától Lesenczeistvándnak tartó kiágazás. Az Odörögdi puszta körüli régi dolomit vízválasztón túl, a sarmatiai mészkövet csak kis foltokban ismerem Kolontár, Devecser és Miske között. Lehetséges azonban, hogy a sümegi nagy erdőségekben még több helyen rejtőzködik az abradált dolomit lapályon. Ezen a területen a sarmatiai mészkő, amely sehol sem emelkedik nagy tengerszínfeletti magasságra (150—170 m.), tele van hintve egyenlőtlen nagyságú, nagyon sokfajú kövekből álló kavicsokkal. Ezt a mindent elborító, defladált, homokfúvásoktól megmart, olykor borjú-, sőt lófejnagyságú darabokból álló, nagyon hézagos kavicsleplet, miként ezt már az