Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IX. Fejezet. A neogén szisztéma
255 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 A nyirádi hydrobiás mészkőről és egyéb édesvízi lerakodásokról. A mészkőben lévő lenyomatok a Hydrobia ventrosa MONT.-tói származnak. Ez a faj a Mainzi medencze mioczén rétegeiben tömegesen, rétegeket alkotóíag lép fel. A bécsi medenczében is előfordul a felső mediterrán emeletbeli g r u n d i rétegekben (Mauer), továbbá hazánkban is ismeretes néhány pontról (Jablaniczáról s PETERS szerint állítólag Hidasdról); ugyanabból a színtájból, amely főleg a Potamides bidentatus-szol van jellegezve. Németországban a pleisztoczénben is szerepelt s ma is él. Az osztrák-magyar monarchia területén a sarmatiai emeletben szerepel még, de alárendelten. BÖCKH JÁNOS a sarmatiai rétegek leírása keretében említi ezt a fajt Nyirádról 1 a régebbi Paludina acuta DRAP , elnevezésén, tehát nem tévesen nevezi ezt a mészkövet paludinás mészkőnek, amely elnevezés alatt fiatalabb pannóniai vagy levantei képződményt érthetnénk különben. A P. acuta elnevezés ma bevont synonymája a H. ventrosa elnevezésnek. Úgy a nyirádi alak, mint az általam közelebbről megvizsgált 2 jablaniczai jó megtartású példányok kicsinyek a leírt és ábrázolt alakokhoz képest, úgy hogy úgyszólván pygmaeus alakokkal van mindkét helyen dolgunk. A nyirádi előfordulásnak ezt a jellemvonását különben már BÖCKH J. is kiemeli. Megjegyzem, hogy igazi hydrobiás mészkövet a sarmatiai emeletből eddigelé nem említettek, míg a felső mediterrán emelet grundi színtájából ismeretes (Hidasd), tehát a nyirádi mészkő is kétségkívül ide sorolandó, annyival is inkább, miután BÖCKH J. szerint a fekvőjét alkotó agyag foraminiferáival szintén inkább a felső mediterránra utal. A felső mediterrán emelet elején a Balaton vidékén helyenkint édesvízi és f é 1 s ó s v í z i üledékek képződtek ; így Herend környékén a Melania Escheri-t tartalmazó s a Clava bidentata-t és Pereiraea Gervaisi-t tartalmazó rétegek. A felső mediterrán emelet tengeri képződményei kizárólag parti, sekélyvízi képződmények, amelyek részben nagy parti állatfajokat tartalmazó mészkő, részben lithothamniumos mészkő, néhol alárendelten konglomerátum alakjában vannak kifejlődve. Ezekből a rétegekből elég nagy számban sikerült kövületeket gyűjteni, ami által a különböző lelőhelyek kövületlisztája elég tetemesen bővült. Végül egy megjegyzést teszek itt a Cerithinm pictum BAST , alakkörére vonatkozólag. Ez alatt a gyűjtőnév alatt szerepel máig a magyar szakirodalomban minden, úgy a mediterrán emeletben, mint a sarmatiai emeletben szereplő, ebbe az alakkörbe tartozó faj. Kétségtelen, hogy a sarmatiai emeletbeli háromcsomósoros faj, mint Potamides (Pirenella) mitralis EICHW. elkülönítendő, amint ezt az orosz, román geologusok és az osztrák geologusok egy része (HILBER) teszi. A felső mediterrán emeletbeli háromcsomós alakokat HILBER mint P. (Pirenella) Florianus HILB.-OÍ 1 A Bakony déli részének földtani viszonyai, II. rész, 79. old.; A m. kir. földtani intézet évkönyve, III. kötet, 1. füzet. 2 «Pátria», 1909. Budapest. SCHRÉTER Z. : A mehádia—karánsebesi neogén öböl déli részének geologiai viszonyai. 11., 12. és 13. old.
