Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IX. Fejezet. A neogén szisztéma
253 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 Akaii és a Sághi puszta közötti Murvásmező. (120—130 m. t. sz. f.) LÓCZY L. gyűjtött egy kőzetpéldányt a Sághi puszta felett lévő erdőből, amely tömött, sárgásfehér mészkő és telve van miliői ideák-kai. Azonkívül gyéren Peneroplis sp. (cfr. pertusus FORSKAL) fordul benne elő. Ugyancsak LÓCZY L. gyűjtött egy másik példányt a Vérkút felett lévő területről. Ez is világossárgás tömött mészkő. Előfordulnak benne: miliolideák, bryozoumok lenyomatai és a Peneroplis cfr. pertusus FORSKAL, Buccinum sp. lenyomata, Cardium sp. lenyomata és Venus ? kőbél. Ezekhez a kétes leletekhez egy Akaii felett, a nagy vasúti dolomit murvavágók előtt, ásott víznélküli kútból is hozzájárultak olyan miliolidás, dolomit-konglomerátos szikladarabok, amelyek a megyehegyi-dolomiton nyugvó sarmatiai mészkőnek vékony alsó rétegét képviselik. 1 Ennek az előforduláskorának megállapításánál kissé nehéz helyzetben vagyunk. A kőzet habitusa semmit sem különbözik a környező terület sarmatiai mészkövétől; a benne lévő rossz megtartású molluscum lenyomatok és kőbelek vonatkoztathatók a sarmatiai emeletbeli kövületekre is, mint a Nassa duplicata Sow.-re, a Cardium obsoletum Eicnw.-ra s a Tapes gregaria PARTSCH-ra. Ellenben peneroplis-1 még eddig nem említettek tudtommal a sarmatiai rétegekből, sőt a mediterrán rétegekben is gyérebben fordulnak elő. Dr. FRANZENAU A. múzeumi igazgatóőr úr szíveskedett a példányokat megnézni s ő is határozottan peneroplis-oknak mondotta azokat. Ez alapon tehát mégis inkább a felső mediterrán emelet képződményének kell tartanunk a szóban forgó mészkövet, amely talán keskeny sávban kibúvik a sarmatiai képződmények alól az alaphegység mentén. A tapolczai barlangban teljesen olyan körülmények között válik ki a sarmatiai mészkő, mint Akaiin. Bánta puszta régi bánya. (160 m. t. sz. f.) Kavicsos, konglomeratumos mészkőben a következő kövületek: Balanus sp. telepe. Ostrea cfr. gingensis SCHLOTH. töredékes példánya. Chlamys sp. töredékes péld. (hasonlít a Macrochlamys Tournali SERR.-hez). Anomia ephippium L. var. pergibbosa SACC. A Bánta-pusztai új bányában meszes, az ú. n. «bántai kő» van feltárva. KORMOS szerint ebben vékonyhéjú kagylók meg nem határozható töredékei fordulnak elő. Herend és Bánd között. (310 m. t. sz. f.) A Herend alatti tágas völgysík déli szélén, a Középső- és a Kismalom csatorna árkában és a molnár kertjében elég bőven vannak fossziliák. Az itteni rétegek kavics alatt fekszenek és a völgy túlsó oldalán a vasúti állomás közelében régóta ismert grundi rétegbeli Pereiraea Gervaisi-t tartalmazó, elegyes vizű lerakodással egy szintben vannak. 1 Lásd alább a 259. oldalon a 123. ábrát.
