Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IX. Fejezet. A neogén szisztéma
247 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 A balatonföldvári mélyfúrásban megkapták a felső mediterrán rétegeket a sarrnatiai képződmények alatt; még pedig a fölszíntől számítva a 181*17 m.-től lefelé a 228*21 m.-ig a felső mediterrán rétegek vannak jelen, tehát elég csekélynek találjuk (kb. 50 m.) a felső meditterrán képződmények vastagságát. Ámde kövületekkel csakis azt tudom felső mediterránkorúnak igazolni, miután ezekben pecten (chlamys), ostrea cserepek, egy esetben anomia-darab és több faj foraminifera alak fordult elő. A fölöttük lévő rétegekben csak olyan foraminifera alakok fordulnak elő, amelyek a sarrnatiai rétegekben uralkodók; az alattuk levő rétegek pedig még foraminiferákat sem tartalmaznak. Miután Budapest környékén az alsó mediterrán tűnik ki a foraminiferák hiányával, valószínűleg a 228*21 m.-től kezdve már alsó mediterránnak kell tekintenünk a rétegeket a kristályos palákig, azaz 285*90 m.-ig. A fúrólyuk felső mediterrán anyagában uralkodik a szürke kvarczhomok, amely néha finomabb, máskor durvábbszemű, néha murvássá vagy éppenséggel apró kavicsossá válik. Főkép a durvábbnemű anyagban vannak bővebben kövülettöredékek. Igen alárendelten (184*36—186*34 m.) települ közbe agyagmárga, amelyben liydrobiák és ostracodák vannak, vagy ag3^agréteg (187*83— 139*02 m., továbbá 196*50-198*46 m.-ben). A mélyebb részekben, tehát az alsó mediterránba sorolt komplexusban szürke, barna és zöldes agyag következik, továbbá barnássárga márga, szürke kvarczhomok, mely rétegek közé a 280*46—282*54 m. mélységben, tehát fúrási adat szerint kb. 2 in. vastagságban barnaszén (lignit) telepszik. Ez a széntelep nagyon valószínűleg egykorú a salgótarjáni széntelepekkel. A 244*50—269*04 m. mélységekben zöldes, kaolinitté mállott eruptív tufáréteg van jelen (valószínűleg liparittufa, miután kvarczdihexaederek és víztiszta kvarczszilánkok vannak benne} A 285*90 m. mélységtől kezdve azután már az alaphegység kristályos palája szerepel. Devecser (180 m. t. sz. f.). DR. KORMOS T. szerint a községhez közelebb eső (kisebb) feltárásban laza márgás homok van, mely felső részében meszesebb. A feltárás közepe táján mészkőlapok vannak benne. Az alantabb felsorolandó faunát túlnyomólag néhai dr. O. BOETTGER határozta meg. Szerinte a trochusok gyakrabbi előfordulásától trochusos fáciesnek lehetne nevezni. Nodosaria ( Dentalina) filiformis Ő'ORB. » » .pauperata Ő'ORB. » » cfr. Verneuiliana Ő'ORB. » » binominata FRANZENAU » bacillum DEFR. Polystomelta crispa LAM. Lingulina costata Ő'ORB. Cristellaria sp. több faj. Amphistegina vulgaris Ő'ORB. Fúrószivacsok nyomai. Cellepora globularis BRONN Heliastraea Reussana M. EDW. & H, Porites leptoclada Rss. gyakori.
