Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IX. Fejezet. A neogén szisztéma
246 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 porodnak a kavicskomplexusban a különböző körű mészkőgörgetegek és a sokféle erupcziós kőzetek. Felérve Zircz vidékén a nagybakonyi fensíkra, 400 m. magasságban láthatjuk a kavicstakaró alját. Ebben a magasságban azonban a fő-dolomiton, avagy a jurakrétakorú altalajon és az eoczén-rétegeken nyugvó kavicstelepek alatt eddig még sehol tengeri eredetű lerakodásokat nem találtunk. A bakonyi kavicskonglomerátot ezért szárazföldi alakulásnak tekintem; sőt nem tartom kizártnak, hogy ez a bakonyi kavics, amely a tengeri eredésű felső mediterránkorú lajtamész szintjére mindenütt ráborul, nagyobb tömegében, vagy egészében már a sarmatiai rétegekhez tartozik. Ezt a felfogást a kavicsban szereplő temérdek andezit-anyagra és arra a tapasztalatra alapítom, amelyet egy, dr. SCHAFARZIK FERENCZ vezetése alatt 1910 nyárelején, Nógrádban tett kirándulás alatt szereztünk. Ez alkalommal ugyanis Nógrád és Szokolahuta között az andezit-tömegeken nyugvónak láttam a nagybakonyihoz hasonló durva kavicsot. Nógrád vármegyéből, a Mátra északi oldaláról NOSZKY JENŐ szólt hatalmas kavicskonglomerát-telepekről, amelyeket fekvésük alapján sarmatiai korúaknak ítélt. 1 Azt hiszem ezek után, hogy a mediterrán és sarmatiai rétegek összességében két kavicsos szintről lehet szó. Egy meszes-agyagos alsó mediterrán kavicsról, amely a lajtamészbe fokozatosan átmegy (Devecser, Herend, Bánd, Márkó, Bánta, Balatonföldvári fúrás) és egy hatalmas kavicstakaróról, amely a Nagybakony fensíkján helyezkedik el és onnan minden irányban lejt a környező mélyebb térszínre. Ez utóbbit jórészt már a sarmatiai lerakodások szárazföldi fáczieszének tartom. Ennek keletkezése idején a mediterrán tenger színe mindenütt tetemesen alászállott volt (200 m.-rel) és a partvonal számottevő negativ eltolódást szenvedett. Nincs kizárva, sőt elég sok körülmény valószínűvé teszi, hogy posztmioczén tektonikai mozgások zökkentették olyan különböző magassági nívókba a Bakony körüli mediterrán rétegeket. A MEDITERRÁN EMELET KÖVÜLETLELÖHELYEL Irta : DR. SCHRÉTER ZOLTÁN. A meditterrán emeletből régebben gyűjtött kövületek egy részét HALAVÁTS GYULA és KORMOS TIVADAR barátaim voltak szívesek meghatározni. Az újabb gyűjtésekkel megszaporodott anyagot SCHRÉTER ZOLTÁN tanulmányozta és a régibb meghatározásokkal értékesítve, az összes gyűjtéseket lelőhelyek szerint a következő lajstromokban csoportosította : A termőhelyek faunalajstromai és hozzájuk fűzött megjegyzések. Balatonföldvári artézi kút. <-A tihanyi és a szigligeti bazalttufák zárványain kívül még a balatonföldvári mélyfúrás szolgált a mediterrán rétegekre vonatkozó pontos mélységi adatokkal. 1 Földtani Közlöny, XLI. köt. (1911), 88-89. old., a januárius hó 4-én tartott szakülés jegyzőkönyve.
