Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IX. Fejezet. A neogén szisztéma
241 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 nyithatom, szintén még az egykori mediterrántakaró foszlányainak tartom. Hogy váltós és leveles vetődések szerinti szintváltozások következtében jutottak a zirczieknél átlag 200 m.-rel mélyebb nivóba, azt annak a hosszant elnyúló nagy térszíni lerogyásnak tulajdonítom, amelylyel a Nagybakony köröskörül lépcsős fensíkokkal van körülvéve. Nagyon nevezetes, hogy sem a Vértes, sem a Gerecse, sem a Buda-kovácsi hegységek hasonló magasságain, sem a Keszthelyi hegységben a mediterrán kavicskonglomerát nem fordul elő. Csak a Sümeg feletti Csucsos-hegy 360 m. magasságú fensíkján akadtam nyomaira. Budapest vidékén a mediterrán kavics felszíne Bia és Budafok között a tétény— törökbálinti fensíkon 200—230 m. t. sz. f. magasságban van; a székesfőváros alatt és a szentmihályi villatelepen az altalajban és a kavicsbányában találták, Czinkotán és Fóthnál meg Mogyorós körül ismét 200 m. t. sz f. magasságban fordul elő. A székesfőváros kültelkein, a vaggongyár, sertésvágóhíd kútjaiban 149'84 m., illetőleg 343-41 m. mélységben a tenger színe alatt lelték az alsó-mediterránkorú vagy burdigalien emeletbeli kavicstelepek valószínű alját. 1 Budapest vidékén mindenütt alsó mediterránkorúnak tudjuk fossziái és a lajtamészkő alatti helyzeténél fogva a kavicsot. A Budakovácsi hegységet ekként parti képződmény gyanánt övezi, de annak belsejébe nem nyomul; azonban NW—SE irányú diszlokácziók szeldelik és vetik a főváros duna-balparti síksága alatt különböző magasságba. Az északi magas Bakonytól délnyugat felé Devecser, Kolontár, Sümeg, Nyirád és Tapolcza között a mediterrán lerakodások ismét nagy területen mutatkoznak. A m. kir. Földtani Intézet 1 : 144,000 mértékű D 9 és E 9 jelzésű lapjain, melyek BÖCKH JÁNOS nagy szorgalmát és tudását dicsérik, számos kis foltban van a mediterrán kavics és a lajtamész összefoglaltan kijelölve. 200 m.-nél nagyobb tengerszín feletti magasságra alig emelkednek, azonban nagyobb görgetegeket tartalmaznak mint a zirczi platón és Budapest vidékén. Ezen a területen tehát ugyanolyan magassági szintben terülnek el a mediterránkornak lerakodásai, mint Veszprém körül és Budapest vidékén. A Bakonyban fiatalabb mediterrán időbeli vízszínváltozásokra kell ezen elterjedésből és a kavicsnak a budapestvidékieknél fiatalabb voltából következtetnünk. Még egy nagyon jelentős tapasztalatomat közlöm: A Bakonyban és a Balatonfelvidéken a mediterrán kavicstelepeknek olyan helyein, amelyek közelebb esnek a Balatonhoz, a kavicskonglomerátban sokkal több nagy görgeteg van, mint nyugat felé. Különösen a permi veres homokkő-, a kvarczit- és a trachit-hömpölyökre illik ez. Városlődön, Farkasgyepün, Uevecseren és Jákón a kavicsok nemcsak hogy kisebbekké válnak, hánem köztük a kvarczos kőzetek is megfogyatkoznak és a Bakony kréta-eoczén korú mészkövei válnak uralkodókká. A kvarczos kőzetek és a mészkőgörgetegek regionális elrendezésének következménye az, hogy Öskü, Veszprém, Márkó, Herend és Nyirád környékén a laza kavicscsá széthulló konglomerát túlnyomólag kvarczos görgetegekből, Devecser, Kolontár és Jákó környékén ellenben mészkövekből áll. 1 HALAVÁTS GY. : Neogénkorú üledékek Budapest környékén ; A m. kir. földtani intézet évkönyve XVII. kötet, 2. füzet. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei 1. köt 1. (Geomorf ) rész. 16
