Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IX. Fejezet. A neogén szisztéma
239 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 BÖCKH JÁNOS tapasztalatainak fentebbi, rövid összefoglalása után, a LACZKÓ DEZSŐ barátommal együtt gyűjtött megfigyeléseimet közlöm a mediterrán emeletről. Előrebocsátom, hogy a mediterrán emelet túladunai elterjedéséről én sem adhatok még teljes képet, minthogy Zircz, Bakonybél és Jákó vidékét, ahol a mediterrán konglomerát és kavics igen nagy vastagságban és nagy elterjedésben lehet és 450 m. t. sz. feletti magasságig emelkedik, tüzetesen még nincs átvizsgálva. A zirczvidéki mediterrán konglomerátról és konchyliás rétegekről tudomásom szerint eddig csak HANTKEN M. emlékezett meg a Szaoári-széntelepek leírásánál. 1 A Szapári gépaknában 26 m. vastagságú volt ez a képződmény, másutt azonban sokkal nagyobb a vastagsága. Széndarabkák, melyek valószínűleg oligoczénkorúak, ennél fiatalabb voltukat bizonyítják. A konglomerátban legtöbb a mészkő, a kvarcz, alárendelten trachitdarabokat is tartalmaz. Nummulites-mészkődarabok is vannak benne Assilina spira-val. A zirczi fensíkon abban az övben terül el a mediterrán kavics-konglomerát, mely az Asszonyfa-, Papod-hegy és a Csesznek—Jákó között elnyúló Öreghegy (494 m.), Pápavár (532 m.), Hajnabama (491 m.) hegyek dolomit és dachsteinimészkőből álló vonulata közé esik. Északkeleten Tés, Csernye, Csetény és Dudar helységek körül lösztakaró alatt tűnik el a kavicscsá széthulló konglomerát, délnyugaton és nyugaton szélesen elterül és elterjedésének északnyugati határa Bakonybél, Iharkút, Jákó, Ganna, Polány községek vidékén halad végig. Németbánya, Farkasgyepű, Csehbánya, Gyertyánkút telepek körül és Zircz vidékén a Veim-pusztákon uralkodik legnagyobb vastagságban és legnagyobb összefüggésben. 2 Jákó vidéken 300 m. t. sz. f. magas fensíkokat alkot, a többi helyen azonban 400 m. fölé emelkedik, sőt 450 m. t. sz. f. magasságokban is található. Németbánya, Farkasgyepű, Csehbánya és Gyertyánkút felől Ajka, Városlőd, Herend és Márkó felé 400 m. t. sz. feletti hullámos fensíkokat alkotva terjed. Úrkút és Csingervölgy környékén a szentgáli fő-dolomitbol meg dachsteini-mészből álló 500 m.-nél valamivel magasabb tetők alá ér. Csékút és Padrag közelében a lösz és a Kabhegy bazalttakarója alatt tűnik el. A Séd- és a Tornapatak közti vízválasztó Szentgál és Városlőd között kavicskonglomeráton van, mely itt csak kevéssel száll le a 400 m.-es t. sz. f. magasság alá. Ez főbb vonásokban a bakonyi kavicskonglomerát 300—450 m. t. sz. feletti magasságban fekvő nagy elterjedése. Általában vízszintesen lepi el a zirczi Bakonyt és okozza annak platószerű jellegét. Ugyanazt az övet foglalja el a mediterrán kavicskonglomerát, amelyben a két triászkori horsztos vonulat között a bakonyi jura es krétakorú rétegek elhelyezkednek. A közép és felső mezozoos képződmények magas horsztokként, minők példaként a bakonybéli Somhegy 653 m., a Pápavár 532 m., a Feketehegy—Halyag 648—586 m., a csapberki Somhegy 436 m., kavicskörnyezetből emelkednek ki. Közelebbről vizsgálva a kavicskonglomerátot felismerhetni, hogy az nem fekszik szigorúan szintesen és különböző szintben való előfordulása vetődések következtében származott. Térképünk határán kívül esik ugyan, de közel van annak északi pereméhez, az Eplénypuszta és olaszfalusi vasúti megállóhely között az 1897-ben elkészült 1 A magyar szent korona országainak kőszéntelepei. - TAEGER H. : Adatok az északi Bakony geologiájához; A m. kir. földtani intézet évi jelentése 1909-ről. 60. old.
