Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
VIII. Fejezet. A kenozoos képződmények
228 a tengerfenéket. Ehhez hasonló képet nyújthattak talán a déli Bakony parti területei a főnummulites-mészkő keletkezése idején. Ez az élet nem szorítkozott rövid időre. A képződmény leülepedése hosszú ideig eltartott, legalább erre utal a lerakodások nagy vastagsága. A CsabendekiCsúcsoshegyen Sümeg mellett 100 m. vastagságot ér el, másutt pedig a menedékes parti területen a fekütől a fedüig még nagyobb vastagság észlelhető. Alsó szint: az Assilina spira DE ROISSY zónája. A déli Bakony főnummulites-mészkövének mélyebb rétegei pados, parti mészkövek, helyenkint márgás közbetelepülésekkel. Jellemző rájuk, hogy mindig tartalmaznak Alveolina elongata d'ORB.-t, amely faj úgy látszik főként ezekre a mélyebb üledékekre szorítkozik s gyakran oly tömegben fordul elő ezekben a nummulites-vétegekben, hogy joggal szólhatnánk alveoliná-s mészkövekről is. Ilyenek a szőczi Szőllőhegy rétegei és a városlődi alsó színtáj. Igen jellemzők ezekre a rétegekre továbbá az assiliná-k is, különösen az Assilina spira DE ROISSY és az Assilina mamillata Ő'ARCH., valamint a pontozott Nummulina Lucasana DEFR. S végül a Nummulina perforata DEFR. A Nummulina Tchichatcheffi Ü'ARCH . és a Nummulina striata Ő'ORB. ellenben, melyek a déli Bakony nummulites-rétegeinek felső színtájára jellemzők, ebben az alsó szintben vagy egyáltalában nem, vagy csak elvétve mutatkoznak. Az orthophragmina-k is ritkák s egyetlen fajra szorítkoznak. Evvel szemben egész sora az echinodermatafajoknak népesíti be ezt a színtájat és nagy szerepet visznek a különböző kagylóés csigafajok is, bár a tömérdek f or ami nif erá-hoz viszonyítva háttérbe is szorúlnak. A főnummulites-mészkő alsó szintájának faunája kizárólag középeoczén fajokat ölel fel, kora tehát kétségtelen. Ez a képződmény folytatása a Bakony felé előrenyomuló középső eoczén-tenger ama képződménysorának, mely az úrkúti márgával kezdődik s a Nummulina Tchichatcheffi d'ARCH. megjelenésével a felső eoczénig terjed. 3. Felső szint: a Nummulina Tchichatcheffi d'ARCH. zónája. Ennek a zónának üledékei felfelé való folytatásai a főnummulites-mészkőnek. Mészkövek ezek is, amelyek helyenkint annyira agyagosak, hogy itt-ott — mint például Úrkút környékén — szinte márgásaknak mondhatók. Jellemzi őket az orbitoides-ek megszaporodása, melyek Urkúttól délre oly mennyiségben lépnek fel, hogy egyedszámban a nummulites-o.kkel is felveszik a versenyt. A Nummulina nemet a Nummulina Tchichatcheffi d'ARCH. és a N. striata d'ORB. képviseli; emellett gyakori a N. complanatus LINK., ritkábban mutatkoznak a Nummulina perforata, az Assilina spira DE ROISSY és a Nummulina Lucasana DEFI. Különösen feltűnő, hogy ezekben a rétegekben úgy látszik oly nummulites-fajok is fellépnek, amelyek a délnyugati Magyar Középhegységben eddig ismeretlenek voltak, sőt talán egészen új fajokhoz tartoznak. Az egyik faj a Nummulites Deshayesi d'ARCH.-kai rokon, egy másik a Nummulina biarritzensis d'ARCH.-kal van igen közeli vonatkozásban, azonkívül találkozott egy Assilina spira-hoz hasonló alak is, amelynek jellegei szintén még részletesebb tanulmányra várnak. Az echinodermatá-k fajszáma némileg megfogy ugyan, tüsketöredékeik azonban még a legfelsőbb rétegekben is gyakoriak. Néhány jellemző kagylófaj is van ezekben a rétegekben, amelyek részben új, az alsó színtájakban még nem ismeretes alakokhoz tartoznak. Csigák ellenben igen ritkák s néhány fajra szorítkoznak. Ha ennek a színtájnak faunáját egybevetjük a szomszédos területek nummulites-képződményeivot, akkor kitűnik, hogy igen jól megegyezik a Vérteshegység parti mészköveinek és az Esztergom-Buda-Pilisi hegycsoport Tchichatcheffi-mészköveinek faunájával. A déli Bakony főnummulites-mészkövének
