Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
VIII. Fejezet. A kenozoos képződmények
224 A márgák iszapolt homokjából pedig dr. VADÁSZ ELEMÉR ezeket a foraminiferákat és bryozoumokat szedte ki: Orihöpkragmina (.Discocyclina) Pratti MICHELIN. „ „ dispansa Sow. „' „ applanata GÜMB. „ (Actinocyclina) tenuicostata GÜMB. „ ( Asterocyclina) stellata d'ARCH. Nnmmulina (Hantkenia) striata Ü'ORB. Opercidina complanata DEFR. sp. Batopora multiradiata Rss. Eschara cfr. polysticha Rss. „ sp. id. Hornéra sp. ind. Ezek alapján bízvást mondhatom, hogy Urhidán a bakonyi típusú felső nummulites-mészkő és orbitoides-márga van jelen ; az utóbbi mint priabonai rétegek képviselője, amely a gyepükajáni rétegekkel fossziliákban és közetbeli tulajdonságokban is megegyezik. A paleogén képződmények vastagsága és tektonikája. A paleogén rétegek vastagságát csak nagyon hozzávetőleg és fenntartással becsülhetem. A jó feltárások hiánya és a lépcsős vetődések pontos mérésüket megnehezítik. Sümeg vidékén a Csabrendeki-Csúcsoshegyen a Fehérköveken 100 m.-re, a Csingervölgyben és a Köveskepe árokban a felsőkrétarétegek határától a Dohányos tetőig 150 m.-re becsülhetem vastagságát. Városlőd környékén jóval vékonyabb takaróval ül az összetört mezozoós altalajon, Urhidán sem érheti el a fenti maximális értéket. A nummulites-mészkő változó vastagságát egyrészt koralligén, parthoz kötött eredete, másrészt az is okozhatta, hogy a felszínen helyezkedvén el a neogénkorú abrázió, a defláczio és a denudáczió egyenlőtlen mértékben pusztítottak rajta és hordták el legfelsőbb rétegeit. Tektonikailag is keveset mondhatok a paleogén rétegekről. Mindenütt transzgredáló helyzetben vannak a mezozoos alaphegységen, amelyben a diszlockácziós folyamatok nagyobbrészt a paleogén rétegek lerakodása előtt már végbementek. A túladunai hegyvidék Nagy-Bakony tói a Tapolcza-Sümegi hegyekig északnyugat felől összefüggésben volt elborítva általános nummulites-mészkő takaróval. Ennek a transzgressziónak nyomait 400 m. tengerszint feletti átlagos magasságban végig meg lehet találni. Azt is felismertem, hogy a magasabb tetőket a paleogén megkerülte és délkelet felé terjedő kisebb-nagyobb öblei valának. Az NW—SE irányú leveles törések között, amelyek a permi idő óta a geologiai jelenkorig keletkeztek, a paleogén rétegek a déli Bakony hosszán végig különböző magassági szintekbe kerültek. Északnyugat felé sok helyen a Kis-Alföld lapályába is alámerülnek az eoczénrétegek. Szénkutató fúrások is bizonyították a Nagy-Bakony Czuhavölgyi részében azt, amit Ajka és Devecser között megfigyeltem, t. L, hogy közvetlenül a Bakony tövében,
