Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
I. Fejezet. A paleozoos képződmények
14 .4 Balaton környékének geologiai képződményei. úr tüzetes vizsgálataival valamennyit kvarczporfirnak találta; némelyik példány makroszkóposán gránitos külsejű és csak a mikroszkóp alatt derült ki alapanyaga folytán porfiros volta. A vizsgálat során még egy sárgás kvarczitpala is felzites kvarczporfirnak bizonyult. 1 BÖCKH JÁNOS már a m. kir. Földtani Intézet részletes földtani felvételei alkalmával 1869—1870-ben fölfedezte Alsóörs és Lovas között a palákat és találóan leírta a Balaton partján levő szőlőkertekben látott „zöldes, meglehetős csillámdús paladarabokat, melyek itt egy szintén zöldes, fehér kvarczerekkel nagy mérvben áthúzódott kőzet durvább darabjaival hevernek, s melyek nagyan emlékeztetnek szüreglére (Grauwacke)." BÖCKH JÁNOS valószínűnek mondta: hogy ezek paleozoos kőzetekre emlékeztetnek és éppen ott lépnek fel, a hol a hegység általános alkotása szerint keresendők volnának. a Igaz, hogy ez a kvarezporfir, a mely orthoklászon kívül plagioklászt is bőven tartalmaz, nagyon mállott és a paláktól élesen nem válik el. Sehol belőle éles intruziókat, apofiziseket nem láttam. Ellenkezőleg mintegy össze van forradva a fillites palával, melyet elváltoztatott és látszólag arkozává, valósággal porfiroiddá átalakított. A kvarczporfirnak nagyobb foltját az almádi szőlőkből az Alsóhegy, a térképen Cserelak, erdején átvezető szekérúton közel az erdő északi pereméhez találtam. Itt még inkább gránitszerű a kőzet, mint Alsóörs és Lovas területén. A kvarczporfirnak eme termőhelyei, amelyek itt mélységi vulkáni termékeknek ítélendők, egyszerre világot vetnek a fillitképződményt borító veres homokkő jellegére és poríirzárványainak eredetére. Nemeskáptalantóti környékén, a Mohostető, a Tótidomb, a salföldi dombok és a kékkúti domb, SVV—NE irányú vonulatában, a konglomerátos veres homokkő padjai egy lapos antiklinális boltozat maradványait tüntetik fel. Ennek antiklinális tengelyében bazaltkúpok helyezkednek el: a Sabárhegy eruptivus bazalttufája a Tótiés a Gulácshegy, több kisebb parazitikus bazalttufa kúppal. A bácsi útelágazástól délre a veres homokkő sok kvarezot és fillites agyagpalát tartalmaz; a Sabárhegynek északi ormán pedig az eruptivus bazalttufában, egyéb nagyon érdekes mélységi kőzeteken kívül (eklogitos pala, kvarezporfir) veres homokkő és igen sok apró fekete agyagpalacserép is van. Azonkívül leltem itt egy kétökölnyi nagyságú, csillámmal palázott sötét, finomszemű, félig kristályos mészkövet is, hasonlót a Litér melletti diabázpalából származóhoz. Miként a tihanyi és a szigligeti bazalttufa zárványai, úgy a sabárhegyiek is a paleozoos palák jelenlétére utalnak a permi veres homokkő feküjében és pedig a permi homokkő durva konglomerátumáról ítélve, mely az utóbbi képződmény aljában van, nem nagy mélységben. A kvarezos fillitnek még egy termőhelyéül a veszprém-somogyi, alsó Balatonparton Siófokot nevezhetem. Itt a kőzetet nem a felszínen, hanem tetemes mélységben az altalajban konstatáltam. Ugyanis 1893-ban, mikor a siófoki fürdőtelepet építették, ívóvíz nyerése czéljából, iszapoló fúrással, artézi kutat próbáltak létesíteni. A gépház megetti tócsában, alig valamivel a Balaton középvize felett, még most is kifolyik a leszorított csövön valami kevés víz. A fúrás nem volt eredményes; azonban az agyagos pannóniai rétegek átfúrása után 79—80 m.-nyire a Balaton tükre alatt szericzites 1 Id. h. 4. és 5. old. 2 BÖCKH J.: A Bakony déli részének földtani viszonyai; a m. kir. Földt. Int. F.vk. II. kötet, II füzet 36—37. oldal.
