Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
VIII. Fejezet. A kenozoos képződmények
VIII. FEJEZET. A KENOZOOS KÉPZŐDMÉNYEK. A mezozoikum rétegsorozata konformis egymásutánságban sorakozik a Balaton partjától a Kis-Alföld síkságáig a Bakony tágasabb értelemben vett hegyvidékén, és csak a triász és a jura lerakodásai között mutatkozik némi diszkordánczia a Bakonynak abban az övében, amely Csernyétől Sümegig a fő-dolomitnak és dachsteinimészkőnek északnyugati izolált felbukkanásai és a Várpalota Zircz—Sümeg közötti főelterjedése között, mint valami szinklinálisban végignyúlik. A harmadkori rétegek azonban, amelyeknek főtagjait a paleogén nummulitesés orbitoides-márga és a neogén durvamészkövek meg a kavics-konglomerátok alkotják, transzgressziv módon nyugszanak a mezozoikumnak emeletein. A harmadkorú rétegek hol nagy magasságra emelkednek, hol meg alacsony tönksíkokon terülnek el, de a hegyalkotásban nem szerepelnek,- hanem csak mint takarók, avagy partot szegélyező képződmények vesznek részt a térszín felépítésében. A milyen jól vannak tanulmányozva a Budai hegységben és az esztergomi barnaszénterületen, szintek szerint annál kevésbbé ismeretesek a Balatonfelvidéken és a Bakony területén. Még sokkal nagyobb mértékben, mint a jura- és a kréta-szisztémáról mondottam, ezutáni tanulmányoktól kell várnunk a Bakony harmadkori rétegeinek tüzetes sztratigrafiai megismertetését. A Balaton környékén a régibb harmadkori szisztémák alig mutatkoznak és közvetlen kerületén a paleogén rétegeknek nincsen semmi nyoma. A neogénnek régibb emeletei, mint parti képződmények a Balatonfelvidék nagy abráziós platóin már valamivel nagyobb elterjedésben vannak; igazán nagy jelentőségük azonban csak a legfelső neogénnek, vagyis a pannóniai-pontusi rétegeknek van a Balatonfelvidéket környező veszprémi, somogyi és zalai halomvidéken. A pannoniai-pontusi rétegek kapcsolják össze hegyvidékünket térszinileg a pécsi hegységgel, a stájerországi medencze dombvidékével az Északi-Bakonyt pedig a Győrig és Komáromig terjedő magaslatokkal szegélyezik. A Balaton vízmedenczéje úgyszólván a pannoniai-pontusi rétegek közé mélyed, mert nemcsak keleti, déli és nyugati vízszegélyén, hanem a Balatonfelvidék aljában is, Veszprém- és Zalavármegyében, a pannoniai-pontusi rétegek csíkjai csaknem megszakítás nélkül vég :gnyulnak. Amíg a paleogén- és a régibb neogén rétegek különböző magasságokban helyezkednek el és a hegység belsejében is találhatók, addig a sarmatiai és a pannoniai-pontusi rétegek mindenfelől egyenlő magasságú, de az előbbieknél mélyebb fekvésű partvonallal veszik körül a hegyvidéket.
