Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
VII. Fejezet. A kréta szisztéma
A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 201 Bakonyban mindenütt szembeötlik. A tömött mészkövön 0'80 m. vastagságú márgás mészkőpad nyugszik. Ez teli van Nerined-v al, Vol a kagylóval, Radiolitesszel és Sphaerulites-sze\. E felett a fossziliás, márgás réteg felett jól határolt 1 m. vastag lithiotis-pad van, amelyre újra olyan kaprotinás-mészkő következik, mint az alatta levő. Az alsó-krétakorú mészkövek 35—40 m-nél nem vastagabbak, ha az alsó lithiotis-padot az ő bizonytalan vastagságával hozzá nem vesszük, 109. ábra. Mállott felületű, lithiotis-szal teli, alsó-krétakorú mészkő képe Úrkútról Az eredeti nagyság 3/ t-ében. A fornai eoczén rétegek, és a fő-nummulites-mészkő fedik az úrkuti alsókrétát. A csingervölgyi árok jobbján egy NW—SE irányú vetődés mellett Újhuta alsó házai és az erdőőr lakóháza nummulites-mészkő rétegeken állanak és Újhuta alsó házainak kútjai a fornai rétegekbe mélyednek. Ebből a völgy hosszán itt 40—45 m. nagysága vertikális lezökkenésre lehet következtetni. Az Úrkút vidéki kaprotinás-mészkő bőven tartalmaz Requieniá-1, SpliaerulitesA, Radiolites t, Nerinid-X, Naticd-t ritkán Globiconchá-1 és egy nagy Void-1. A szilárd kőzetből azonban nehezen fejthetők ki a fossziliák. Eddig csak:
