Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

VII. Fejezet. A kréta szisztéma

VII. FEJEZET. A KRÉTA SZISZTÉMA. A bakonyi krétakorú lerakodások összefüggésben vannak Csernye-Szápár vidékétől Jásdon, Bakonynánán, Olaszfalun, Pénzeskúton át Ajkáig. Úrkúton és a Csingervölgyben, valamint Sümeg körül, két elkülönített szigeten, szintén nagyobb területet foglalnak el és szintén az előbbinek csapásvonalába esnek. Ebből a 68 km.-re elhúzódó bakonyi krétavonulatból csak az úrkút-csingérvölgyi (ajkavidéki) és a sümegi szigetek esnek térképünkre. A bakonyi kréta egész kiterjedésében egységes tanulmányt igényel. Eddig alig van ilyen valami az irodalomban. Igaz ugyan, hogy HAUER F., rövidsége mellett is nagyon kitűnő, 50 év előtti közléseiben összegezve találjuk a bakonyi krétára vonatkozó ismereteket, de ez ma már nem elégíthet ki bennünket.

1 Ezen munka szolgált alapjául azoknak az ismertetéseknek, amelyek az ajkai, helyesebben csingervölgyi felső krétakorú bamaszénterületről megjelentek. Ezek közül különösen BÖCKH J.

2 és HANTKEN M.

3 munkáit kell kiemelnem. A sümegvidéki krétaterületről még semmi ismertetés rfnes az irodalomban; csupán a m. kir. földtani intézettől kiadott 1 : 144000-es mértékű D9. jelű geologiai térkép ad róla felvilágosítást. A bakonyi kréta egységes feldolgozásának' feladata lesz a sümegi és a csingervölgyi krétaterületek megvilágítása is. Itt a térképre eső két krétaszigetről csak röviden szólok és csak annyit közlök újabb tapasztalataimból, amennyi a térkép magyarázatához, a vidék morfologiájához és paleogeografiai leírásához szükséges. Az ajkavidéki krétaterület. (Lásd a XII. tábla szelvényeit.) Városlőd, Szentgál, Úrkút, Szőcz, Halimba, Padrag, Csékút között, a Tornavíz és a Kígyóspatak közében, a Bakonynak egy nagy nyugati kiszögelése van. Ebben a kiszögelésben, mely 500—600 m. fölé emelkedő kulmináló tetőkkel 1 Über die Petrefakten der k'reideformation des Bakonyer-Waldes ; Sitzungsberichte d. kais. Akad. der Wissensch. Math, naturwiss. Classe. XLIV. köt. I. 1862. 2 A Bakony déli részének földtani viszonyai II. rész. A m kir. földt. int. évkönyve III. köt. (1874.) 37—51. old. 3 A magyar szent korona országainak kőszéntelepei és kőszénbányászata (1876). 164 — 177. old.