Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 170 Budapest környékén a fő-dolomit feküjét is ismerjük. Már régebben többször szó volt róla az irodalomban. A Magyar Nemzeti Múzeum ásvány-földtani osztályán a budai hegységből czefalopodák őriztetnek, amelyeket József főherczeg ajándékozott. 1 «A lipótmezei Hűvösvölgy balján, a «Szép kilátáshoz» czímzett egykori vendéglő közelében, a Gugerhegy délnyugati oldalába vájt máig is meglévő kis akna (tárna ?) helyéül jelölte meg a főherczeg a tőle ajándékozott globózus ammonitok termőhelyét. Ezen a helyen azonban csak dolomit van, míg a József főherczegtől ajándékozott fossziliák egyike világosszürke, tömött mészkőben van, és az ammonitesz kamrái hófehér kalczittal burkoltak.» (BÖCKH.) HOFMANN K. rámutatott, hogy csak a budaújlaki Szépvölgyben (Pálvölgye), a Mátyáshegy tövében, közvetlen a baloldali nagy eoczén mészkőfejtők felett bukkanik elő az árok fenekén a főherczegtől ajándékozott ammonitesz kőzetéhez teljesen hasonló mészkő. 2 HOFMANN és BÖCKH J. a Gugerhegyben, a József főherczegtől megjelölt helytől délre, az ottani nagy dolomitsziklában sok sima globózus ammoniteszek (Arcestes trachyceras-féléknek) és egy csigának kőmagvait gyűjtötték. Ujabban Solymár és a főváros óbudai határa között a solymári Kalváriahegytől a főváros és Hidegkút határán álló Csúcshegyig elnyúló hegylejtőn találtunk szürke és sárgásszürke márgás, lemezes mészkövet, amelyben kovaszivacs tűket lehet felismerni. Az itt gyűjtött kőzetek Pilishegy lemezes mészköveire emlékeztetnek; a felettük nyugvó dolomit vastagságát a csúcsokig itt csak 150—200 m.-re becsülném. HANTKEN M. közleményeiben is több adat van az esztergomi barnaszénterületbeli fő-dolomitról és a dachsteini-mészkőről, valamint a Gerecse-hegységnek nagyobb kiterjedésű hasonnemű képződményeiről. 3 Myophoriákra és chemnitziákra utalva, HANTKEN a fő-dolomitot a felső-triászba, a dachsteini-mészkövet a rhetiumba helyezte. HOFMANN KÁROLY 4 a Gerecse-hegység Dunára tekintő lejtőiről csak a dachsteinimészkövet említi meg. Nem nyújt főbb motívumot a szintezéshez Dr. STAFF JÁNOS tanulmánya sem a Gerecséből 5 sem pedig LIFFA AURÉL közleménye. 3 LIFFA A. is, miként STAFF a fő-dolomitot és a dachsteini-mészkövet a felsőtriászba helyezi, miután a dolomitból a Megalodus cf. Lóczy HOERN.-Í és a M. sp. (ex. aff. gryphoides GÜMB. sp.)-t említi. STAFF a dolomitból Megalodus triqueter-t idéz. A Vértes fő-dolomit és dachsteini-mészkő rétegeiről, felhasználva WINKLER BENŐ 7 adatait is, bővebben TAEGER H. 8 értekezett A felsorolt főbb irodalmi források során eljutottunk BÖCKH JÁNOs-nak annyiszor idézett jeles munkájához, a «Bakony déli részének földtani viszonyai »-hoz, amelyben 1 HOFMANN K.: Budakovácsi hegység; M. kir. Föld. Int. Évk. I. köt., 210. oldal. 2 I. h. 212. old. Lásd DR. LÖRENTHEY J. czikkét is, a Földt. Közlöny XXXVII. köt. 366. oldalán. 3 Az esztergomi barnaszénterület földtani viszonyai ; Magy. kir. Földt. Intézet Evkönyve. I. köt. 31—32. oldal. 4 Magy. kir, Földt. Intézet Évi Jelentése 1883-ról. 20. oldal. 5 Adatok a Gerecse-hegység sztratigrafiiai és tektonikai viszonyaihoz; M. kir. Földt. Intézet Évkönyve. XV. köt. 169. (11). oldal. 8 Geologiai jegyzetek a Gerecsehegység és környékéről; M. kir. Földt. Intézet Évi Jelentése 1906-ról. 166 oldal. 7 Földt. Közlöny XIII. köt 289—290. oldal. 8 A Vértes hegység földtani viszonyai; A m. kir. Földt. Int. Évkönyve. XVIII. köt. 1. füzet.
