Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

IV. Fejezet. A közép-triász

A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 105 A we n g e n i-r é t e g e k. A Proarcestes subtridentinus és a Daonella Lommeli zónája. A Balatonfelvidék közép-triászrétegei között a térszínen legkönnyebben felismerhető kőzet az a vörös kovás mészkő, amely Litér és Hajmáskér vidékétől Gyulakesziig csaknem szakadatlanul, egynemű kifejlődésben követhető. Ahol csak a középtriászkorú rétegek fellépnek és fiatalabb transzgredáló képződményekkel eltakarva nincsenek, megtaláljuk őket. BÖCKH JÁNOS kitűnően jellemezte és elterjedésében is pontosan leírta ezt a képződményt.

1 A tridentinus mészkő nem nagy vastagságú. Felsőörsön Balatonfüred és Csopak vidékén, ahol legvastagabbnak tudom és ahol legszabályosabb a fekvése, a térszínen 65. ábra. Tűzköves vörös alsó tridentinus-mészkő a csopaki Péteihegy déli oldalán. tett mérések alapján nem becsülöm többre maximális vastagságát 50 méternél. Vörösberénynél a Megyehegy tövében, Balatonfüreden a Szákahegyen, 10 méternél vékonyabb. Csekély vastagsággal lép föl a veres tűzköves mészkő Hajmáskér, Kádárta, Veszprémfaj sz, Vámos, Hidegkút és Barnag körül, valamint délnyugati legszélsőbb felbukkanásain Köveskállán, Szentbékáiián és Gyulakeszin is. Vámoson, a Somhegyen és a Gyűrtető Katrabócza erdőjében nagyobb vízszintes elterjedése van, Dörgicsén az Öregerdőn és Szentantalfalván a Herenderdőn foglal el legnagyobb területeket. Ez azonban nem szerfeletti megvastagodásának hanem a rétegek szintes fekvésének következménye. 1 I. h. 86—95 (56—65). és 122—125 (92—95). oldal.